Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

389. 1938. III. 2. Bécs 390. 1938. III. 2. Belgrád 391. 1938. III. 3. Budapest 392. 1938. III. 4. Berlin 393. 1938. III. 4. Párizs 394. 1938. III. 4. Berlin 395. 1938. III. 4. Budapest 396. 1938. III. 5. Berlin 397. 1938. III. 5. Berlin látogatásra utazott Bécsbe, s ez alkalommal Schuschniggot is fel­keresi. A külügyminiszter levele a varsói magyar követnek Beck lengyel külügyminiszternek Magyarország csehszlovák és osztrák politikájára vonatkozó érdeklődésére közli: Magyarország minden csehszlovákellenes akcióban hajlandó részt venni, s tekin­tettel arra, hogy a lengyel kormány hasonlóan gondolkozik, szük­ségesnek tartaná a Csehszlovákia elleni akció előkészítése kapcsán felmerülő politikai és katonai feladatok megbeszélését; Magyar­ország szívesebben látná Ausztria függetlenségének fennmaradását, mint a 80 milliós német birodalom szomszédságát; a jelek szerint az Anschlusst megakadályozni nem lehet; erre az eshetőségre számítva mérlegelni kellene az olasz—jugoszláv—magyar —lengyel politikai vonal kialakításának lehetőségeit. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A jugoszláv külügyminisztériumban megelégedéssel vették tudo­másul a berchtesgadeni találkozón létrejött megegyezést; Schusch­nigg február 24—i beszéde Belgrádban azt a benyomást keltette, hogy az osztrák kormány biztatást kapott a nyugati nagyhatalmak­tól. A magyar belügyminiszter átirata a külügyminiszternek Hitler február 20-i beszéde után Burgenlandban fokozódott a nem­zetiszocialista mozgalom tevékenysége; a kormányellenes tünteté­sekben a fiatalság viszi a főszerepet; Burgenland lakosságának egy része szívesebben csatlakozna Magyarországhoz, mint Németország­hoz. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ribbentrop érdeklődött Kánya külügyminiszter bécsi utazása iránt; a követ az utasítás szellemében válaszolt. A párizsi magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszter­nek Az angol kormány közölte, hogy megítélése szerint az ausztriai helyzet nem annyira súlyos, hogy angol—francia demarsra lenne szükség Berlinben; a francia kormány válaszában kijelenti, hogy a közös demars elmaradása újabb biztatást ad Németországnak Ausztria és Csehszlovákia ellen. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ribbentropnál tett első hivatalos látogatás alkalmával Sztójay tájékoztatást ad Magyarország általános külpolitikájáról; az osztrák kérdés kapcsán Ribbentrop közli, hogy Eden volt angol külügy­miniszter kijelentette volna neki, hogy Anglia érdektelen az osztrák kérdés megoldásával szemben; Ribbentrop megértéssel nyilatkozik a magyar területi követelésekről. Napijelentés Erdmannsdorf/ budapesti német követ és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Kánya közli a követtel, hogy Schuschnigg-gal és Schmidttel folytatott megbeszéléseiből azt a benyomást nyerte, hogy az osztrák kormány Ausztria függetlenségének elismerése alapján kész a legszorosabb együttműködésre Németországgal. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jelentésében Hitler február 20-i beszédét ismerteti. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Hivatalos német körök az osztrák kérdéssel szemben várható angol álláspontot illetően emlékeztetnek Eden és Halifax désintéressement kijelentéseire. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom