Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - V. Mussolini és Schuschnigg velencei találkozója. Fordulat Olaszország osztrák politikájában

megakadályozása. Gazdasági és állampolgári jogok gyakorlásában a német kisebbség helyzete Magyarországon sokkal jobb, mint a szomszéd országokban és csak sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ezt a körülményt a német szaklapok állandóan hallgatással mellőzik és folyton csak az állítólagos német kisebbségi iskolasérelmekkel hozakodnak elő. Neurath báró biztosított, hogy Hitler vezér-kancellár a legnagyobb súlyt helyezi arra, hogy a magyarországi német kisebbség magyar állampolgári kötelezettségeit híven teljesítse és hogy ezzel a kisebbséggel a Birodalomnak semmiféle politikai céljai nincsenek. Azt hiszi, hogy a német kisebbség fontos közvetítő szerepet játszhatik Magyarország és Németország között. Arra kért, hogy az államellenes agitációt ne értelmezzük túlságosan szűkkeblűen. Ezután sor került az ismert eleki esetre,

29 melyre vonatkozó feljegyzésünket átadtam a német Külügyminiszternek. Neurath ugyan nem látszott nagy hajlandóságot mutatni arra, hogy álláspontunk helyességét teljesen elismerje, de mégis ama nézetének adott kifejezést, hogy talán jobb volna ezt az ügyet véglegesen befejezettnek tekinteni. Arra a kérdésre, hogy a magyar belügyminiszter és Hess által leadandó kisebbségi nyilatkozatokra súlyt helyezünk-e még, én kitérőleg válaszoltam, Darányi azonban odanyilatkozott, hogy nézete szerint ezek a nyilatkozatok úgy nálunk, mint Németországban jó hatást fognak kelteni. Abban állapodtunk meg, hogy Neurath báró Berlinbe való visszaérkezése után az illetékesekkel érintkezésbe lép és az eredményről engem értesíteni fog. Ennek kapcsán megegyezés jött köztünk létre, hogy a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos esetleges komolyabb panaszainkat egymással közölni fogjuk, hogy azokat elintézhessük, mielőtt a közvélemény velük foglalkozhatnék. A belgrádi látogatás. Erről Neurath báró körülbelül úgy nyilatkozott, mint azt Belgrádban Alth követünkkel szemben tette. (Lásd tárgyba vágó távirati jelentést).

3

0 Külön kiemelte, hogy látogatásának egyik fő indítóoka az az aggály volt, mellyel a berlini kormány az osztrák viszonyok fejlődését kíséri. Szerinte Schuschnigg kancellár nem tartja be az 1936. július 11-i egyezményekben vállalt obiigókat. (Azaz, hogy fokozatosan megszünteti az osztrák nácimozgalom ellen hozott rendkívüli rendszabályokat és hogy fokozatosan részesíteni fogja a hatalomban az osztrák nácikat is.) Az osztrák nácik közt ennek következtében az elkeseredés nőttön-nő és attól lehet tartani, hogy az explózió előbb-utóbb bekövetkezik, amely esetben a berlini kormány német önkéntesek behatolását Ausztriába nem tudná megakadályozni, sőt még német sorkatonaság Ausztriába való bevonulása is nagyon valószínűvé válnék. Erre az esetre óhajtotta Jugoszlávia semlegességét biztosítani, ami szerinte teljes mértékben sikerült is. Beszélt' Neurath Stojadinovic-csal a magyar—jugoszláv viszonyról és megismételte azt, amit már Althnak mondott, nevezetesen, hogy Magyarországgal való teljes kibékülés esetén Jugoszlávia azonnal elejtené Cseh2

9 1937. március 8-án Elek községben egy Engelhardt nevű német nemzetiségű lakos letépte és darabokra szaggatta a főtéren elhelyezett magyar nemzeti lobogót. 3

0 Lásd e kötet 262. sz. iratát. 441