Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - V. Mussolini és Schuschnigg velencei találkozója. Fordulat Olaszország osztrák politikájában

senkivel szemben lekötve nincs és külpolitikájának irányításában teljesen szabad kezet biztosított magának. Ciano végül az olasz külpolitikát az osztrák kérdésben a következőkben foglalta össze: Róma továbbra is ragaszkodik Ausztria függetlenségéhez és ezen elvtől csak akkor térne el, ha Ausztria 1. restaurálna, 2. ha Bécsben egy népfrontkormány kerülne uralomra, és 3. ha Ausztria külpolitikájában a Páris — Prága — Moszkvai tengelyre akarna támaszkodni. Németország. — Franciaország. — Anglia. A német — olasz viszonyról Ciano a legmelegebb hangon nyilatkozott. Arra a kérdésemre, hogv ezt az entente-et, hosszú életűnek tartja-e, igennel válaszolt. Nem hiszi ugyanis, hogy egy angol—német közeledés egyhamar bekövetkezhetnék, a francia — német viszony komoly javulása pedig kizárt­nak tekinthető. Az olasz—francia viszony, míg Párisban Blumék uralkod­nak, nem fog javulni, az olasz — angol viszony pedig változatlanul rossz. Midőn közöltem vele Yansittart-al és Eden-nel Londonban folytatott beszél­getéseim tartalmát (lásd vonatkozó napi jelentéseket), 2 2 Ciano kijelentette, hogy Mussolini gyűlöli az angolokat és nagy bizalmatlansággal viseltetik irántuk. Szigorúan bizalmasan közölte, hogy kezük között van Edennek egy, az ankarai angol nagykövethez 2 3 intézett rendelete, melyben ki van fejtve, hogy az angol kormány nagyonnem szívesen látta az olasz—jugoszláv barátságszerződés megkötését és utasítja nagykövetet, hogy egy olasz— török megegyezést minden eszközzel igyekezzék megakadályozni. Angol fondorkodásnak minősítette Ciano Londonnak azt az eljárását, hogy most, mikor Bilbao eleste küszöbön áll, fegyverszüneti ajánlatot tesz abban a reményben, hogy ily módon Bilbaonak Francoék által való bevételét késlel­tetni fogja és ily módon megakadályozza, hogy Franco a Bilbaonál felszaba­duló 60—70 000 emberét Madrid ellen használhassa fel. Ciano ezután kije­lentette, hogy Mussolini nagyon bírja a kritikát, de roppant érzékeny min­den, az olasz katonaság felett gyakorolt kritikával szemben. Ezért, mikor az angol lapok a különben egészen jelentéktelen Guadalajara-i olasz vereség után megtámadták az olasz hadsereg becsületét és még Caperetto emlékét is felidézték, elrendelte az összes Londonban élő olasz újságírók vissza­hívását és úgy intézkedett, hogy VI. György koronázási ünnepélyén Olasz­országot csak Grandi nagykövet képviselje. Mikor Darányi erre azt kérdezte, hogy Mussolininak támadó szándékai vannak-e Anglia ellen, Ciano nemmel válaszolt, de kijelentette, hogy Olaszország gyors ütemben és nem kímélve se fáradságot, se költséget, elkészül minden eshetőségre. Tengeralattjáróinak számát négy év alatt 108-ról 200-ra emeli, az abesszíniai hadsereg létszámát ugyancsak 4 év alatt 500 000 főre (ebből 120 000 olasz) egészíti ki. Pantel­leria szigetét bevehetetlen várrá alakítja át és Líbiában két hadosztályt összpontosít. 2 2 Lásd e kötet 250. és 252. sz. iratait. 2 3 Loraine, Sir Percy L. 428

Next

/
Oldalképek
Tartalom