Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet
Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után
hogy az osztrák kormánynak a német viszonylatban nemcsak türelemre, de nagy óvatosságra (Vorsicht) is szüksége van. Rudnay rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Küm. pol. 1936—20/25—3478. (3997) Eredeti tisztázat. 187. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1936. december 9. 147/pol. — 1936. Teljesen megbízható osztrák forrásból arról értesültem, hogy a német birodalmi kancellár Guido Schmidt osztrák külügyi államtitkár november 20.-án nála tett látogatása alkalmával, visszatért a július 11.-i megegyezés indoklására és itt hangsúlyozta, hogy a megegyezésre való elvi hajlandósága mellett erre az is késztette, hogy az erősen fenyegető bolsevista veszéllyel szemben a két német Volkstum államnak össze kell fognia. Ennek kapcsán részemről is alá kell húznom azt, hogy a Führer külpolitikai elgondolásainál a bolsevizmus elleni összemiíködés gondolata befolyással bír. Így elgondolható, hogy Németországnak a kis entente államaival szemben folytatandó politikájának megítélésénél a Führernél latba esik azoknak a bolsevizmus elleni beállítása is. Jugoszláviával szemben e tekintetben is, eddig minden rendben volt. Románia felé azonban csak Titulesc bukása után nyílott némi remény. Ismeretes, hogy Németország Romániá ban nagy gazdasági lehetőségeket lát, ezért — amint legutóbb már más úton jelentettem — a Rosenberg-féle cikk odafelé is gesztus akart lenni, d ugyanezen cikk végén oda konkludál, hogy a bolsevista közös veszély ide jére minden más momentumnak háttérbe kellene szorulnia és hogy eze közös veszély megismerése az európai és a nemzeti kultúrák védelmé szolgáló erők összeműködéséliez kellene vezetnie. Ennek, valamint saját megállapításaim alapján általános vonatkozásban helytállónak is tartom a Küm. 3837/pol.-1936 számú rendelettel megküldött bizalmas információt, 5 1 mely szerint Németország és Románia 5 1 Bakach-Bessenyey György a Küm. politikai osztályvezetője az 3837/poJ, 1936. november 23-i rendeletében, a Belügyminisztérium 12486 sz. jelentése alapján, informálja a berlini, bukaresti magyar követeket a német—román közeledés legújabb fejleményeiről. Bizalmi egyéntől nyert információk szerint Németország hajlandó megegyezést kötni Romániával, ha egy Csehszlovákia,Szovjetunió vagy Spanyolország miatt esetleg kirobbanó konfliktustól Románia távoltartja magát. Ez esetben Németország arra kötelezné magát, hogy minden Románia vagy Jugoszlávia közép-európai érdekei ellen irányuló akcióval szembeszegül. Amennyiben Románia hajlandó lenne egy közös antibolsevista vonalhoz csatlakozva határozottabb szovjetellenes külpolitikát folytatni, a német nagyipar légügyi és tüzérségi hadianyag szállításokkal támogatná Romániát, tengeri haderejének fejlesztéséhez pedig részben ipari hitelnyújtással, részben német oktatótisztek vezénylésével járulna hozzá. Küm. pol. 1937—21/31—3837. 336
