Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet
Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után
lcdés előfeltétele pedig nemcsak az egyenjogúság ellenszolgáltatás és feltétel nélkül való elismerése, hanem a kisebbségi kérdés valamelyes rendezése is, továbbá a kis-entente-államok között létrejött és ellenünk irányuló katonai konvenciók érvénytelenítése. Továbbá azt is követeljük, hogy ne tessék-lássék, hanem komoly gazdasági engedményeket tudjanak és akarjanak nekünk nyújtani. Végül ragaszkodom ahhoz is, hogy az esetleg meginduló tárgyalásokban kezdettől fogva részt vegyen Németország és Olaszország is. Schmidt kissé megilletődve azt válaszolta, „Sie haben mir eine wahre Predigt gehalten" és azután előadta, hogy prágai látogatásának tervét túlkomolyan vettem. Hiszen Ausztriának is vannak panaszai Prága ellen a Csehszlovákiába menekült szociáldemokrata emigráció támogatása miatt. 0 (Schmidt) eddig semmi kötelező ígéretet nem tett Prágában és semmi esetre sem fogja prágai látogatását a berlinivel összekapcsolni. Egyáltalán csak abban az esetben utaznék Prágába, ha Schuschnigg kancellár reáparancsolna. Azzal fejezte be szavait, hogy a római csoport és a kis-entente gazdasági közeledését ily körülmények között alig lehet forszírozni. Ezek után közölte, hogy Papén a bécsi német követséget nagykövetségi rangra szeretné emeltetni. Döntés eddig nem történt. Mindenesetre az olasz—francia és angol követek, amint a tervet megneszelték, azonnal bejelentették tiltakozásukat a Ballplatzon. Az osztrák külügyi államtitkár ama kérdésére, hogy mi volna adott esetben álláspontunk ebben a kérdésben, azt válaszoltam, hogy nem tartom valószínűnek, hogy Berlin nekünk hasonló ajánlatot tegyen. Szóba került az ethiopiai császári cím esetleges elismerése is. Abban állapodtunk meg, hogy megkérdezzük Rómát, vájjon súlyt helyez-e ennek a címnek ünnepélyes elismerésére vagy pedig beéri azzal, hogy egy új olasz követ akkreditálása alkalmával ezt a címet is használjuk „az Olaszország királya" cím mellett. Megegyezés jött létre arra vonatkozólag is, hogy Németország mintájára igyekezni fogunk az esetleges ünnepélyes elismerés ellenében Olaszországtól Abesszínia kiaknázásával kapcsolatban bizonyos előnyöket biztosítani. (Mérnökök, munkások, alkalmazása.) A kérdést különben a novemberben tervbevett bécsi konferencián fogjuk Ciano gróf olasz külügyminiszterrel megbeszélni. A spanyol forradalommal kapcsolatban egyetértettünk abban, hogy Franco elismerését illetőleg nagy sietségre nincs szükség. Erről esetleg az eljövendő bécsi hármas konferencián fogunk beszélni. Hosszasan foglalkozott Schmidt a belga kormány ismert álláspontjával a sécurité collective-vel szemben. Nem tagadta, hogy ez mély benyomást tett reá és hogy komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a belga példát utánozza. 1 9 Arra a megjegyzésemre, hogy elődjétől Berger bárótól mindig azt hallottam, hogy Ausztria semlegesítése kizárt dolog, Schmidt azt válaszolta, 1 9 Lipót belga király a belga koronatanács 1936. október 14-i ülésén a Népszövetség és a kollektív biztonság erejének csökkenésére hivatkozva kijelentette, hogy Belgium nem akar egyik koalícióhoz sem tartozni, s ezért azt a kívánságot fejezte ki, hogy Belgiumot mentesítsék a locarnói paktumból reá háruló kötelezettségek teljesítése alól. (Részletesebb utalásokat e kötet 167. sz irata tartalmaz.) 288
