Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után

között, ha a danzigi és a lengyel korridor kérdése véglegesen rendezve lesz. Erről a területről Hitler semmi körülmények között lemondani nem fog és a Führer eme felfogását a német kormány egyáltalában nem titkolta a varsói kormánnyal szemben. Berlin természetesen nem követeli eme kérdés rögtöni elintézését és a szóbanforgó követelés érvényesítésének időpontját egy későbbi határidőre tűzték ki. Bár a jövő ebben a tekintetben bizonytalan, úgy Németország mégis reméli, hogy a ma még ingadozó Lengyelország végeredményben Németország mellett fog optálni a bolsevizmus közös veszélyével szemben. ad 9) A bolsevizmus elleni küzdelmet, amelyről Hitler Nürnbergben szeptemberben tartott beszédében oly szenvedélyesen nyilatkozott, amikor felszólította a népeket, hogy közösen vállalt kötelezettség nélkül küzdjenek eme veszély ellen, a Führer egyik alapgondolatának minősítette Neurath. Beismerte azonban, hogy a Führerkancellár nem tartotta magát az előre megállapított szöveghez, hanem a szenvedélytől elragadtatva sokkal erősebb kifejezéseket használt, mint az tervezve volt. ad 10) A spanyol forradalommal kapcsolatban Neurath megismételte azt, amit Sztójay követ jelentéseiből már régen ismerünk. Alicanteban megbízottjuk van, a legnagyobbszerű spanyol katonának Molat tartják, a felkelőknek hadianyagot küldenek, stb. Katalonia meghódításáról a nemzetiek által skeptikusan nyilatkozott. ad 11) Neurath nagy örömének adott kifejezést afelett, hogy ellátogathatott Budapestre és a német — magyar viszony melegségéről igen határozottan nyilatkozott. Azután azonban felhozta a magyarországi német kisebbség kérdését és meglehetősen komoly hangon arra figyelmeztetett, hogy amennyiben még soká rendezetlen marad és bizonyos német kívánságok nem lesznek honorálva, Berlin és Budapest között elkerülhetetlenül elhidegülés állana be. Minden szavából kiérezhető volt, hogy Hitler személyes utasítására beszél. Lehetőleg nyugodt és barátságos hangon azt válaszoltam, hogy bár a kisebbségi kérdést belpolitikának tekintjük, meg van bennünk a hajlandóság annak méltányos rendezésére. Bizonyítja ezt a nemrég kiadott iskolarendelet is.

9 Ami egyes német állampolgárok kiutasítását illeti, amire Neurath báró különös nyomatékkal utalt, megjegyeztem, hogy magyar ellenes agitációt, bármely állam polgára részéről induljon is az ki, nem tűrhetünk. Sajnos egyes német állampolgárok, nevezetesen tanítónők tömegesen látogattak el Magyarországra, itt kizárólag németajkú magyar állampolgárok által lakott községekben fordultak meg és ismert pángermán agitátorokkal léptek összeköttetésbe. Tudományos kutatások ürügye alatt jöttek Magyarországra, azonban nagynémet agitációt fejtettek ki, aminek következményeképen, hogy csak egy-két esetet említsek fel, egy sváb községben a parasztok megtagadták a katonák elszállásolását, egy másikban pedig oly nyilatkozatok hangzottak el, hogy Hitler nemsokára 100 000 ember élén vonul be a Dunántúlra és azt bekebelezi Németországba. 9 1935. december 23-án 11 000/1936. M. E. sz. alatt kormányrendelet jelent meg a nemzetiségek anyanyelven történő iskolai oktatásának egységesítéséről. Az új rendelet hatályon kívül helyezte a 4800/1923. VIII. sz. VKM. rendelet értelmében létrehozott A, B és C iskolatípusokat, és ehelyett egységes eljárási elveket léptetett életbe. 276