Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után

Neurath a prágai politikáról, egyáltalában nagyon lekicsinylőleg nyilatkozott és Csehszlovákiát egy lehetetlen tákolmánynak minősítette. Arra azonban, amire Sztójay berlini magyar követ egyik jelentésében utalt, t.i. a berlini kormány ama hajlandóságára, hogy Csehszlovákia elleni közös eljárást illetőleg már most indítsunk meg tárgyalásokat, Neurath báró több hozzá intézett suggestiv kérdésem ellenére egyáltalán nem tért ki. Ezért a magam részéről annak leszögezésére szorítkoztam, hogy egy német — csehszlovák meg nem támadási szerződés nálunk minden körülmények között a lehető legrosszabb benyomást keltené és ma még beláthatatlan következményekkel járna. Ezért — folytattam — bízom benne, hogy ebben az esetben az annakidején köztünk létrejött megegyezésnek megfelelőleg fog eljárni, hogy a rossz benyomást ellensúlyozza. ad 6) A német—román viszonyt Neurath báró nem kielégítőnek minősítette és szerinte úgy látszik Antonescu külügyminister éppen olyan franciabarát, mint Titulescu volt. ad 7) A német—jugoszláv viszonyt, mint előrelátható volt Neurath báró rendkívül bizalmasnak és bensőségesnek mondotta. Ő is, mint azt a német politikusok mindig szokták tenni, annak a szükségességét fejtegette, hogy Jugoszláviát ki kellene emelni a kis-ententeből és ő is arra biztatott, hogy igyekezzem Belgráddal modus vivendi'! találni. Miután kifejtettem az ismert magyar álláspontot és különösen kiemeltem, hogy milyen rendkívüli rossz benyomást keltett bennem a kis entente pozsonyi konferenciáján

6 hozott ama határozat, mely szerint Magyarország ellen, ha az felmondaná a trianoni szerződés katonai határozmányait, éles rendszabályokat alkalmaznának és amely határozatot Jugoszlávia is aláírta, Neurath báró azt válaszolta, hogy Jugoszláviának eme határozat megszerkesztésében való részvételét ő is nagyon sajnálja és Berlinbe való visszatérte után azonnal magához fogja hívatni a jugoszláv követet,

7 hogy alaposan megmondja neki a véleményét. Neurath báró folytonos unszolására végre azt válaszoltam, hogy nálunk a Jugoszláviához való közeledésre megvan a legjobb akarat, de az természetesen csak kölcsönösség alapján jöhet létre. ad 8) A német—lengyel viszonyt illetőleg Neurathoz intézett kérdéseimre azt a választ kaptam, hogy nagyjában kielégítő amit bizonyít a danzigi kérdés körül felmerült nehézségeknek sima elintézése is. Nem változtatott ezen semmit Rydz-Smygli tábornagynak annyi port felvert párisi látogatása sem.

8 A német kormány tisztában van azzal, hogy RydzSmygli franciabarát és hogy a németek Lengyelországban nem nagy népszerűségnek örvendenek. Azt hiszi azonban, hogy amíg Beck külügyminiszter marad, a mostani német—lengyel viszony nem lesz veszélyeztetve. Igazán szívélyes relációk azonban csak akkor fognak kifejlődni a két ország 6 A kisantant államok külügyminiszterei 1936. szeptember 12—14-én értekezletet tartottak Bratislavában. A kiadott közleményben állást foglaltak a Népszövetség reformja ellen, szükségesnek jelentették ki a locarnói szerződésnek új szerződéssel való pótlását, s ennek a kelet-európai államokra való kiterjesztését. 7 Cincar-Markovic, Alexander 8 1936. augusztus 30-án Rydz-Smigly a legfőbb hadúri jogokkal felruházott lengyel marsall, Párizsba utazott, ahol gazdasági, politikai és katonai megállapodásokat kötött. 10* 275