Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után

1. Hitler felfogása szerint Magyarország szempontjából nem volna célszerű a revíziót túlságosan hangoztatni, mert ez fokozottan ellenünk sorakoztatja és ébrentartja a kisentente-ot és ennek pártfogóit. Összpontosítsuk minden erőnket Csehország ellen. Hitler elismeri, hogy cseh vonatkozásban közös céljaink vannak, azonban ő távolabbi időre gondol. A cseheket gyűlöli. 2. Hitler súlyt helyez az olasz — magyar—német jó viszonyra, de ezt kifelé nem óhajtja túlságosan hangsúlyozni, már az angolokra való tekintettel sem, akiket nem akar maga ellen hangolni. Jó viszonyt akar a lengyelekkel fenntartani, de nem akar még blokképződésről beszélni. 3. Belátja Magyarország tarthatatlan helyzetét, szimpatizál velünk, de a kölcsönös jó viszony kimélyítése mellett, benyomásom szerint a magyar német viszonynak konkrét formában való lekötését jelenleg nem tartja célszerűnek. A németek bizonyos mértékig tartanak attól, hogy mi elveszítjük türelmünket és esetleg kalandos vállalkozásba bocsátkozunk, ami által ők isidő előtt azaz mielőtt hadseregük kész és mielőtt a nyugati határt megerősítették volna, — belesodródhatnának egy háborús konflagrációba. Ezért e tekintetben minden alkalommal meg kell őket nyugtatni. 4. Közös érdekünk van antibolsevista irányban. Ez különösen aláhúzandó. 5. Ausztria bekebelezését nem kívánja, de nem mond le arról, hogy az a történelmi idők folyamán valamikor, valamilyen formában a nagy német birodalomhoz kerüljön. 6. A magyarországi kisebbség kérdésében egyoldalúan van tájékoztatva, e kérdés talán kerülendő volna. 7. Blomberg és Göring legelső emberei. A Kormányzó Űr Őfőméltósága ezen urakat ismeri. Érdekünkben állana ezekről megfelelő jó véleményt mondani. Talán meg lehet Rust és Schacht neveit is említeni. 8. A két hadsereg kitűnő baráti viszonyát és a német hadérő hatalmas fejlődését meg kellene említeni, annak kiemelésével, hogy tudjuk azt, hogy csakis az ő nagy horderejű elhatározása a felfegyverkezés és a Rajnavidék remilitarizálására vonatkozólag adja vissza Németországnak a neki kijáró hatalmi positiót és biztosítja jövőjét. A magyar német katonai viszonyra vonatkozólag egyébként szintén érvényesek a 3. pont alatt mondottak. Fentieket kizárólag egy megfelelő hangulat kialakulásának érdekében említettem meg, hogy még egyszer vázoljam Hitler felfogását ezekről a kérdésekről. Mély tiszteletem jelentésével vagyok Kegyelmes Uram legalázatosabb híve Sztójay Döme s.k. Magyar Párttörténeti Intézet Archívuma. A XI1/711920/62. Másolat. 267