Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet
Iratok - II. Az 1936. július 11-i német—osztrák egyezmény
Vukcevic erre azzal válaszolt, hogy Belgrádban is megnyugvást váltott ki a kérdéses megegyezés, főleg azért, mert az ottani felfogás szerint a Habsburg-restauráció veszélye ki van küszöbölve. Arra a kérdésére Vukcevicnak, hogy vájjon véleményem szerint Berlin felfogása a Habsburg-kérdésben változatlan maradt-e, igenlőleg válaszoltam. Vukcevic tovább közölte Belgrádnak afeletti megelégedését, hogy a német követ 3 3 spontán kijelentette a belgrádi külügyminisztériumban, hogy az osztrák—német kibékülés nem változtat semmit Berlin eddig folytatott szerb-barát politikáján. A jugoszláv követ ezzel kapcsolatban igen meleg hangon emlékezett meg a németeknek hazájával szemben tanúsított magatartásáról és hosszasan kifejtette, hogy a szerb nép sohasem viseltetett gyűlölettel a németek ellen, haragja mindig csak a „svábok", tehát az osztrákok ellen irányult. Lényegesen hozzájárult Szerbiának a németekkel szemben érzett rokonszenve kifejlesztéséhez a német hadseregnek Szerbia megszállása alkalmával tanúsított magatartása. Vukcevic végre tudomásomra hozta azt is, hogy a belgrádi olasz követ 3 4 hasonlóképen közölte Stojadinovic-csal, hogy a német — osztrák megegyezésnek semmi éle Jugoszlávia ellen nincs. Az olasz követ ez alkalommal különösen hangsúlyozta, hogy Olaszország egyáltalában nem foglalkozik Horvátországnak Jugoszláviától való elcsatolásának kérdésével" A jugoszláv követ ez alkalommal sokkal enyhébben nyilatkozott az olasz külpoiitikárói, mint azt rendesen szokta tenni és csak azt a panaszát ismékelte, hogy az olasz kormány szabadon bocsátotta Pavelicst és annak agitációs működése elé egyáltalában nem gördít akadályokat. Küm. pol. 1936—16125—2480. Sokszorosított másolat. 136. A KÜLÜGYMINISZTER SZÁMJELTÁVIRATA A LONDONI MAGYAR KÖVETNEK Budapest, 1936. július. 17. Titkos Válasz Nagyméltóságod 52. sz. számjeltáviratára: 3 5 Szíveskedjék Vansittarttal szemben a következőképen nyilatkozni: A megegyezést a legnagyobb örömmel fogadtuk, mert a háborús veszély egyik okát, amely utóbbi időben többízben éles ellentétre vezetett Berlin és Róma közt, kiküszöbölte. Azt hisszük, hogy mindenkinek, aki érdeklődéssel viseltetik az osztrák kérdés iránt, örülnie kell megegyezésnek, mely Anschlusst vagy hasonló komplikációt egyelőre kizár. Megegyezés nem jelent blokkot és nem irányul senki ellen, ellentétben a létrejött agresz3 3 Heeren, Viktor von 3 4 Indelli, Mario 3 6 Lásd e kötet 130. sz. iratát. 247
