Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - II. Az 1936. július 11-i német—osztrák egyezmény

még annak közzététele előtt hivatalosan bejelentette a lengyel külügyminisztériumban. Strautz úrnak az volt az utasítása, hogy a bejelentést közvetlenül a külügyminiszternél eszközölje. Minthogy azonban Beck úr már napok óta távol van, az előírt lépést Szembek grófnál volt kénytelen megtenni. így nem adhatott számot kormányának arról, hogy a lengyel külpolitika felelős irányítója hogyan vélekedik a megegyezésről. Az államtitkár, aki egyébként is fukaron óvatos nyilatkozataiban, ez alkalommal is csak általánosságban reflektált az osztrák ügyvivő bejelentésére s csak annyit jegyzett meg, hogy azt nagyon örvendetesnek találja. A varsói közvéleményre a német — osztrák megállapodás híre bombaszerűleg hatott, mert Hitler részéről mindenre el voltak inkább készülve, mint egy békülékeny gesztusra. A „Gazeta Polska" egyelőre csak berlini, római, londoni és párisi tudósítóinak táviratait közli egyéni állásfoglalás nélkül. A többi lapok cikkeiből az a gondolat ütközik ki, hogy Németország, az erőszakos akcióról lemondván, az Anschlusst békés úton akarja előkészíteni. A „Kurjer Polski" felveti a kérdést, hogy vájjon Ausztria nem lesz-e kénytelen a továbbiak folyamán a nacionalszocializmus javára további koncessziókat tenni. Egyébként a varsói lapok nagy része a megegyezésben Mussolini kezét látja s azt, mint Olaszország újabb politikai sikerét könyveli el. A varsói politikai köröknek az a része, amely Németország minden lépésében veszélyt szokott felfedezni, és amelynek idegességét francia részről állandóan fenntartják, a német — osztrák megegyezéshez is olyan fantasztikus következtetéseket fűz, hogy azokat leírásra sem tartom érdemesnek. Információim szerint Berlin és Bécs kibékülése az itteni francia és kisentente képviselőkre leverőleg hatott. Ezt a kedvezőtlen benyomást csehszlovák kollégámmal folytatott mai konverzációm folyamán magamnak is alkalmam volt megállapítani. Slavik úr ugyanis azt az aggályát fejezte ki előttem, hogy a megegyezés az első lépés az Anschluss felé, amelyet a németek most zajtalanul és könnyebben fognak előkészíthetni. Alkalmam volt e témáról a német nagykövettel 2

9 is beszélhetni, aki úgy nyilatkozott előttem, hogy régóta nem okozott valamely politikai újság olyan örömet neki, mint a német—osztrák kibékülés híre. Hozzátette, hogy ennek annyival inkább örvend, mert ismerve a nehézségeket, mindég kissé szkeptikus volt a megegyezés lehetősége tekintetében. Magam részéről konverzációimban a Pester Lloyd vasárnapi vezércikkében

3

0 foglaltakhoz alkalmazkodtam és a megegyezésnek a béke szem2

9 Moltke, Hans Adolf von 3

0 A Pester Lloyd 1936. július 12-i száma „Die Einigung zwischen Deutschland und Österreich" címmel vezércikket közölt a német—osztrák egyezményről. A cikk a megegyezésnek a világbékére gyakorolt kedvező hatását, valamint külünösen azt a körülményt hangsúlyozza, hogy a megegyezés Ausztria függetlenségének elismerése alapján történt. Megállapítja, hogy a szerződés elő fogja segíteni a német—olasz együttműködést, ez pedig kedvezően befolyásolja Magyarország nemzetközi helyzetét. 240