Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

51. 1936. II. 27. Budapest 52. 1936. II. 27. Varsó 53. 1936. II. 27. Budapest 54. 1936. II. 28. Budapest 55. 1936. II. 29. Róma 56. 1936. II. 29. Berlin 57. 1936. III. 1. Belgrád 58. 1936. III. 1. Róma információ szerint a tárgyalások középpontjában Közép-Európa gazdasági és politikai újjászervezése állott; Jugoszláviát sikerült Hodzának megnyernie a Népszövetségen alapuló Duna-terv támogatása számára. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek A követ útján információkat kér a német kormánynak a sorra kerülő olasz—magyar—osztrák tárgyalásokkal kapcsolatos kívánságairól; Hodza belgrádi tanácskozásairól szerzett német értesülések megküldését kéri. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az osztrák követ közölte Beck külügyminiszterrel, hogy Ausztria semmiféle olyan kombinációban nem fog részt venni, amelyik Németország-ellenes látszattal bírna. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek Utasítja a követet: állapítsa meg, hogy Németország milyen alapon hajlandó modus vivendit teremteni Ausztriával. Napijelentés Colonna olasz követ és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Colonna tájékoztatja a külügyminisztert a fizenzei tanácskozásokról; Berger-Waldenegg hangsúlyozta, hogy bár Ausztria jószomszédi viszonyt kíván teremteni Csehszlovákiával, külpolitikájának alapja változatlanul az 1934-es római jegyzőkönyv marad; Suvicli biztosította az osztrák külügyminisztert, hogy a német—olasz közeledés nem változtatja meg Olaszország osztrák politikáját; Schuschnigg a prágai tárgyalásokon a gazdasági kérdésekre helyezte a fő súlyt; Starhemberg időszerűtlennek jelentette ki a Habsburg-restaurációt Londonban; Berger-Waldenegg véleménye szerint a német osztrák sajtóegyezménynek Berlin által történt felmondása tovább rontotta a két ország viszonyát; Suvich Csehszlovákia helyett a Jugoszláviához való közeledést tanácsolta Berger-Waldeneggnek. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jacomoni követségi tanácsos felolvassa Villaninak a firenzei tanácskozásokról készült feljegyzést: Ausztria és Olaszország viszonyát változatlanul az 1934-es római jegyzőkönyv határozza meg; Olaszország részvétele nélkül a közép-európai kérdéseket megoldani nem lehet; a javuló német—olasz viszony alapján az olasz kormány közbenjár a német—osztrák ellentétek enyhítése érdekében; a kisantant országok közül Jugoszláviához közeledjék Ausztria. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Neurath közlése szerint a német kormány még nem dolgozta ki az Ausztriával történő esetleges megegyezés feltételeit: a nemzetközi helyzet miatt Németország nem csatlakozhat a római paktumhoz, csupán feltűnés nélkül közeledhet ehhez a csoporthoz; Hodza belgrádi tárgyalásainak nem tulajdonítanak komolyabb jelentőséget. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Hodzának a Duna-medence gazdasági megszervezésére vonatkozó terveit Stojadinovic azzal a feltétellel fogadta el, hogy az ne irányuljon Németország és Olaszország ellen; az adott nemzetközi viszonyok között Jugoszlávia nem hajlandó közép-európai kölcsönös segélynyújtási szerződéshez csatlakozni; Ausztria függetlenségének védelmében Jugoszlávia még akkor sem működne közre, ha ennek érdekében Anglia és Franciaország kötelezettségeket vállalnának. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Hassell római német nagykövet információja szerint a német—olasz viszony javult, de a német—osztrák kapcsolatokban nem történt enyhülés; Olaszország németbarát orientációját Berlinben még nem tekintik véglegesnek. 23