Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - II. Az 1936. július 11-i német—osztrák egyezmény

Ez év tavasza óta egy másik verzió kezdett lábra kapni. Eszerint a német támadás nem a Baltikum, hanem délkelet felől, a Duna völgyén át fog bekövetkezni, és pedig úgy, hogy a németek annektálják Ausztriát, okkupálják Csehországot és azután a magyarokkal egyesülve előre törnek Románián át az orosz határra és a román olaj forrásokig. Mikor ez a változat itt felbukkant, megállapítottam, hogy ez Bukarestből, Titulescutól származik és hogy ő lanszíroztatja Moszkvában. A román külügyminiszternek két célja lehetett evvel, és pedig: a) hogy a szovjet vezetőket meggyőzze Románia fontosságáról orosz védelmi szempontból, b) hogy saját honfitársai előtt plauzibilissá tegye a román—szovjet szoros kapcsolat létesítésének szükségességét. A szovjet diplomácia ezt a feltevést eleinte nem vette nagyon komolyan és alig reagált rá. Később azonban rájött, hogy a németeknek ezt az állítólagos felvonulási tervét nagyszerűen fel lehet használni Párizsban és Londonban, sőt Romániában is, Berlin ellen. És így Titulescu eredeti céljait negligálva, propaganda eszközül átvette a szovjet diplomácia és a következőkép tálalja: Minden jel arra mutat, hogy a németek feladták azt a tervet, hogy a Szovjet-Uniót a Baltikumon át támadják meg, mert itt oly területeken át kellene vonulniok, melyek politikailag keveset, gazdaságilag pedig semmit sem nyújtanak nekik, ellenkezőleg ezek lakosságát nekik kellene eltartaniuk. A Szovjet-Unió elleni felvonulást tehát délkeleti irányban tervezik, mely politikailag fontosabb, mert a Duna völgye és a Balkán feletti uralmat biztosítja; gazdaságilag pedig csak ez az út képzelhető el, mert a magyar és román gabonával biztosíthatják élelmezésüket és a román olajforrásokkal pedig a naphtával való ellátásukat. A terv végrehajtása, — szerintük — a következőkép történik: Németország annektálja Ausztriát, okkupálja Csehországot és egyesülve a magyarokkal előretör a román olajforrásokhoz és Ukránia határához. Páris és Londonnak ezt úgy adják be, hogy a Rajna megszállása és a Maginot-vonallal szemben létesülő erődítmények e terv szolgálatában állanak. Miután a rajnai erődítési vonallal izolálják Franciaországot, zavartalanul tönkre tehetik ennek keleti szövetségeseit. Arra a kérdésre, hogy milyen lesz Franciaország és Anglia pozíciója Németország mellett egy ilyen győzelmes hadjárat után, a szovjet diplomácia nyitva hagyja a feleletet Párizs és London számára. Annyi bizonyos, hogy az oroszok a csehektől és Titulescutól támogatva látható sikerrel idegesítik vele a francia és angol diplomáciát. Az újabb locarnoi megbeszélések alkalmával előreláthatólag evvel a német tervvel is fognak operálni. Feltűnő, hogy ebben az egész tervben Lengyelországnak nem jutott szerep. Ez talán annak tulajdonítható, hogy Titulescu különböző intrikakísérletei alkalmával rájött, hogy a Sarraut-kormány, mert annakidején készült e terv, nem volt hajlandó egy Lengyelország elleni intrikának bedőlni, különösen miután márc. 7-ike után újólag kijelentette a lengyel 235