Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

34. 1936. II. 13. Prága 35. 1936. II. 13. Budapest 36. 1936. II. 15. Belgrád 37. 1936. II. 15. Párizs 38. 1936. II. 15. Bécs 39. 1936. II. 15. London 40. 1936. II. 16. Belgrád 41. 1936. II. 17. Budapest az állítólag előkészületben levő csehszlovák—osztrák barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés tervéről; Schuschnigg tagadja, hogy ilyen értelmű megbeszéléseket folytatott volna Prágában. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Krofta véleménye szerint Schuschnigg prágai tárgyalásai nem váltották be Hodza reményeit; véleménye szerint a Habsburg­restauráció nagyobb veszélyt jelent Jugoszláviára, mint Csehszlováki­ára; az Anschluss kérdésében fennálló érdekközösség alapján a közép­európai kérdésekben Csehszlovákia együtt kíván működni Olasz­országgal. Kánya külügyminiszter beszámolója az országgyűlés külügyi bizottsá­gának ülésén A magyar kormánydelegáció szívélyes fogadtatása Londonban azt látszik igazolni, hogy az angol kormány már nem neheztel Magyarországra a szankciók kérdésében elfoglalt álláspontja miatt; az angol kormány láthatóan arra törekszik, hogy a Népszövetség keretében békés úton elsimítsa Olaszország abesszíniai háborúja által felidézett nemzetközi ellentéteket; Anglia számára nem közöm­bös Közép-Európa sorsa, de ezen terület jövőjére vonatkozóan aligha fog konkrét kötelezettségeket vállalni; Közép-Európa francia hegemónia alatt történő újjászervezésére és Ausztriának a kis­antanthoz való közeledésére irányuló párizsi diplomáciai tárgya­lások nem vezettek eredményre. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A belgrádi német követségtől nyert értesülés szerint Mussolini azt tanácsolta Hassell római német nagykövetnek, hogy Németország Ausztria függetlenségének elismerése alapján béküljön ki az osztrák kormánnyal, mert ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy Ausztria teljesen a kisantanthoz csatlakozik. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Információk Starhemberg osztrák alkancellárnak a Habsburg-ház restaurációjára vonatkozóan Párizsban elfoglalt álláspontjáról. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A követ véleménye szerint Hodzának Ausztria és Csehszlovákia gazdasági közeledésére vonatkozó tervei nem valósíthatóak meg, mert Csehszlovákia nem tudja az osztrák külkereskedelmi passzívu­mot az osztrákok által kívánt mértékben csökkenteni. A londoni magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Seaton Watson február 11-én „A dunai államok és Ausztria prob­lémái" címmel tartott előadásában Ausztria jövőjének biztosítását a kisantanthoz való gazdasági, majd politikai közeledésben jelölte meg. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Pál jugoszláv régensherceg a párizsi diplomáciai tárgyalásokon el­zárkózott minden Ausztriával és a közép-európai újjárendezéssel kapcsolatos kötelezettség vállalásától, mert a jugoszláv kormány nem tekinti életbevágó kérdésnek Ausztria függetlenségét; Német­ország a párizsi tárgyalások előtt figyelmeztette a jugoszláv kor­mányt, hogy a két ország közötti kereskedelmi összeköttetés bár­melyik pillanatban megszakítható; Alth úgy vélekedik, hogy a pári­zsi tanácskozások meggyengítették a francia—jugoszláv viszonyt. A külügyminiszter állandó helyettesének feljegyzése a külügy­miniszternek Gömbös miniszterelnök a budapesti olasz követ útján megállapodott a Mussolinivei történő találkozásban; Gömbös kérte Colonnát, hogy Mussolini beszélje le az osztrák kormányt a kisantanthoz való közeledésről; Gömbös azt a kívánságát fejezte ki, hogy a dunai 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom