Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet
Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére
Ha tehát a fentiek alapján a politikai helyzetképet röviden rögzíteni akarjuk, a következő konklúziókra kell jutnunk: 1. a szentszéki—német viszony romlása, 2. ennek folytán a francia befolyás megerősödése a Vatikánban és 3. a vatikán—kis entente viszony — főleg a cseh relációban — javidása. Azt hiszem nem tévedek abban a feltevésemben, hogy a Vatikán eme hevesen, sőt vakon németellenes irányzatának legfőbb rugója maga a pápa. XI. Pius autokratikus magatartásában senkire sem hallgat, másrészt pedig kolerikus vérmérséklete folytán oly ádáz gyűlölettel viseltetik Hitler és régime-je iránt, hogy azt — mint egyszer nekem maga mondotta — a bolsevizimissal teljesen egyforma erkölcsi színvonalra helyezi. Mivel egyelőre legalább alig yan kilátás arra, hogy a vatikáni—német viszony csak enyhüljön is, az ezen feszültség nyomán támadt politikai következmények is valószínűleg mindaddig fenn fognak állani, amíg a helyzet a német viszonylatban nem változik, vagy egy új pápa nem jut trónra. Magyar szempontból jelentősnek kell tartanom a francia befolyásnak a Vatikánban való ezen megerősödését főleg azért, mert azzal a vatikáni— kis entente viszony megjavulása is járt. Az olasz—francia viszony, valamint az olasz — német viszony alakulása természetesen szintén kihatással lesz a Vatikán politikai megítéléseire, mert amily mértékben fog majd az előbbi javulni és az utóbbi romlani, oly mértékben fog ezen németellenes vatikáni magatartás tovább fokozódni. Az ellenkező esetben — olasz—francia viszony romlása, olasz—német viszony javidása — természetesen a vatikán— német viszony kialakulására kedvező hatást fog gyakorolni, mert a Vatikán helyzeti fekvése, erkölcsi és anyagi érdekeinél fogva minden nagyhatalom között elsősorban Olaszországra van utalva. Barcza rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Küm. pol. 1936—54/25. 1310. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték: M. E., berlini, párizsi, római, bukaresti, belgrádi, prágai és bécsi követségeknek. 87. A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM LEIRATA [A BERLINI MAGYAR KÖVETNEK 10 2 Budapest, 1936. április 15. Németország megnemtámadási szerződése Csehszlovákiával kétségtelenül igen rossz benyomást keltene Magyarországon és megrendülne 10 2 Az eredeti irat bal felső sarkában piros ironnal bejegyezve: „Minister úr átadta Sztójaynak IV. 15" olvashatatlan kézjeggyel aláírva. 187
