Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet
Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére
A Maisky nagykövet által elém vetített sötét képpel szemben egyik Szovjetoroszországgal határos állam itteni képviselőjétől azt az értesülést kapom, hogy Litvinoff Eden külügyminiszterrel és Beek lengyel külügyminiszterrel Londonban minap folytatott konverzációi után, lényegesen nyugodtabb hangulatban utazott vissza Moszkvába. Masirevich s.k. m. kir. követ Küm. pol. 1936—7125—1351. Sokszorosított másolat. 84. A KÜLÜGYMINISZTER ÁLLANDÓ HELYETTESÉNEK LEIRATA A PRÁGAI MAGYAR KÖVETNEK Budapest, 1936. április 6. A 66/pol.-1936. számú jelentésével Méltóságod szíves volt engem tájékoztatni azon beszélgetésről, amelynek során Monicault francia követségi tanácsos Rosty-Forgách köv. titkár előtt egy messzebbmenő magyar—cseh közeledés szükségességét fejtegette. 9 8 Amennyiben Monicault tanácsos vagy a francia követség egy másik tagja a kérdésre visszatérne, kérem előtte az alábbi értelemben nyilatkozni: Nem kerülhette el Monicault úr figyelmét az a rosszindulatú és sértő magatartás, amelyet az osztrák védkötelezettség bevezetése alkalmával a csehszlovák sajtó — kormányutasításra mutató egyöntetűséggel — Magyarországgal szemben tanúsított. Ez a magatartás — amely egyébként következtetni enged a csehszlovák kormánynak Magyarországgal szemben táplált igazi érzelmeire s azon képmutató nyilatkozatok értékére, amelyek Prágából a dunai államok együttműködése érdekében időnként elhangzanak — Magyarországon oly felháborodást idézett elő, hogy a két ország közti közeledésről ezidőszerint komoly formában szó sem lehet. Minden elfogulatlan ítélőnek be kell látnia, hogy a magyar kormány mindaddig, amíg a csehszlovák állam megalakulása óta Magyarországgal szemben követett prágai politikában, amely kifelé békés és barátságos húrokat penget, de egy alkalmat sem mulaszt el, hogy Magyarországnak ártson s azt meghurcolja, gyökeres változás nem áll be, nem látja lehetőségét annak, hogy a két ország közeledésének kérdésével mint aktuális problémával foglalkozzék. Amennyiben tehát francia részről egy cseh—magyar közeledést tényleg elősegíteni kívánnak, úgy Párizsnak előbb gondoskodnia kellene arról, hogy a csehszlovák irányító tényezők az eddigi kútmérgező s gyűlölködő politika revízió alá vételével, s egy őszinte, loyális és a magyar érdekekkel 8 8 Lásd e kötet 81. sz. iratát. 183
