Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet
Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére
Vukcevic erre megjegyezte, hogy egyéni benyomása szerint egyes államok újból kísérleteztek, hogy Jugoszláviát a kisententeből kiszakítsák. Ezzel kapcsolatban meglehetős élesen kritizálta Róma albániai politikáját, kifejtvén, hogy Mussolini nemcsak Albánia függetlenségét, de főleg a mai régimet akarja megvédeni, amellyel pedig az egész albán nép elégedetlen. Zogu albán királyt Belgrádban nagyon jól ismerik és tisztában vannak azzal, hogy teljesen megbízhatatlan. Csak addig fog hű maradni Olaszországhoz, míg az más államoknál nagyobb anyagi előnyöket juttat neki. De mindettől eltekintve — folytatta a követ — Belgrád külpolitikájának az az alapja, hogy a Balkán a balkán-népeké, aminek következtében az olasz térfoglalás Albániában Belgrádban rossz vért szül. Az a körülmény, hogy a fennálló olasz — albán egyezmény jogot ad Olaszországnak, hogy albán belpolitikai zavarok esetén ezekbe beavatkozhassék, lehetővé teszi Mussolininak azt, hogy adott esetben rátegye a kezét Albániára. Vukcevic nem tudja ilyen körülmények között elképzelni, hogy miként tudjon Róma és Belgrád között barátságos viszony kialakulni. Ezután azt a megjegyzést tette a jugoszláv követ, hogy az általam előadottakból ő azt a következtetést vonja le, hogy én németbarát politikát csinálok, amely észleletét csak azért említi fel, mert a Budapesten élő németektől ismételten hallotta, hogy a nemzeti szocialisták Gömbös miniszterelnököt nagyon szeretik, velem azonban egyáltalán nem rokonszenveznek. Azt válaszoltam Vukcevicnek, hogy ez egy személyes kérdés, mely a politikában szerepet nem játszhatik és amely az én politikai célkitűzéseimre a legcsekélyebb befolyást sem gyakorolja. A követnek ama kérdésére, hogy van-e valami írásbeli megegyezésünk Berlinnel, nemlegesen válaszoltam, kijelentvén, hogy a magyar—német viszony szívélyes anélkül, hogy a két állam bármilyen kötelezettséget vállalt volna egymással szemben. Még barátságszerződésünk sincs a Német Birodalommal. Evvel az alkalommal felvilágosítást kértem Vukcevictől annak a hírnek valódiságáról, amely szerint Berlin és Belgrád között oly értelmű megegyezés jött volna létre, hogy amennyiben Németország megcsinálná az ,,Anschluss"-t, Jugoszlávia semleges maradna, aminek fejében Németország átengedné neki Karinthia szlovénlakta részét. A jugoszláv követ azt válaszolta, hogy ő nem hiszi, hogy egy ilyen német—jugoszláv megegyezés fennálljon, legalábbis neki erről tudomása nincs. Végezetül Vukcevic még panaszt emelt a Pester Lloyd és a Budapesti Hirlap folyó hó 29.-i számában megjelent ama cikkek ellen, amelyek tárgyalják Henri Pozzi francia írónak legutóbb megjelent könyvét, amely a jugoszláv követ szerint egy Jugoszlávia ellen irányuló hazugságoktól és támadásoktól hemzsegő pamflet. 9 1 Megígértem a követnek, hogy a megnevezett lapoknál kívánsága szerint megfelelő módon közben fogok járni. Felhívtam azonban egyben a figyelmét arra a sajnálatos körülményre, hogy Korosec jugoszláv belügy minister a költségvetési vita során éles magyarellenes nyilatkozatot tett, 9 1 Említett cikkek Henri Pozzi „Századunk bűnösei" c. magyar nyelven is meg jelent könyvével foglalkoztak. A Pester Lloyd „Wie ein Friedensvertrag zustandekam"a Budapesti Hírlap „Európa bűnösei" c. alatt közölte. 174
