Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

riának gondoskodnia kell arról, ho gy úgy Csehszlovákiával, mint Jugo­szláviával (Románia kevésbé fontos) továbbra is fennálljon a barátságos megbeszélésekre való lehetőség. Ezután Kánya külügyminiszter vette át a szót és röviden kifejtette, hogy ő is fennforogni látja a római paktum mélyítésének szükségességét, nem ajánlja azonban az olasz tervben. (A melléklet) 8 4 használt entente szót, amely nem kívánatos interpretációkra adhatna alkalmat. Azután Kánya felolvasta a B. 8 5 alatt mellékelt magyar protokoll-tervezetet, amelyhez Mussolini azonnal hozzájárult. Az osztrák miniszterek kijelentették, hogy a jegyzőkönyv bizalmas záradékának harmadik pontját még behatóbban óhajtják tanulmányozni, egyébként azonban a tervezet ellen semmi kifogással nem élnek. Berger báró ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az említett harmadik pontot azáltal lehetne az osztrákok számára is könnyeb­ben elfogadhatóbbá tenni, ha abban Németország és Lengyelország mellett Tiipna ylgviáró l j s e mlítés tétetnék és felvétetnék egy Ausztri a független­iSegére és integritására vonatkozó passzus. Folytatás 1936. március 22-én a Palazzo Veneziában Schuschnigg hosszabb beszédben kifejtette, hogy 1./ titkos egyez­mények megkötésétől Ausztria eddig következetesen tartózkodott, és ezt a praxist nem óhajtaná megváltoztatni a jelen esetben sem, annyival is kevésbé, mert a külfölddel szemben ezt az elvet nyomatékosan kiemelte. 2./ A magyar tervben szereplő bizalmas résznek I. és II. pontját egészen feleslegesnek tartja és azokban a magyar bizalmatlanság kifejezését látja Ausztriával szemben. Meglehetős ingerült hangon kifejtette, hogy ezen két pontban_l^ekt£tett elvekhez az osztrák kormány mindi g~r" tl g a s / k u dtTTF és a jövőben is ragaszkodni fog, de azoknak egy hivatalos okmányban való külön kiemelését teljesen feleslegesenek tartja. A vita további során Schuschnigg kissé nyugodtabb modorban azt a javaslatot tette, hogy ne egy bizalmas jegyzékben, hanem egy úgy­nevezett Gedächtnis-Protokollban fektessenek le a magyar kormány javas­latának bizalmas részében foglalt összes elvek. Mussolini az egész jegyzőkönyvnek a bizalmas résszel együtt való publikálását ajánlotta, azon nézetnek adván kifejezést, hogy nem lát semmiféle veszélyt abban, ha a világ megtudja, hogy mi a római paktum kiterjesztésénél elsősorban Németországra és Lengyelországra gondolunk. Gömbös és Kánya kijelentik, hogy nem óhajtanak az osztrák kormány­nak nehézségeket okozni és hajlandók a Gedäclitnis-Protokoll-ra vonatkozó javaslatot elfogadni. Hosszabb vita után Schuschnigg maga javasolja, hogy az egész jegyzőkönyv tétessék közzé a bizalmas rész harmadik pontja utolsó mondatának (Devraient étre ) kivételével. Gömbös és Kánya ehhez hozzájárulván a három külügyminister átment a Palazzo Chigibe, ahol Aloisi jelenlétében a C.) alatt mellékelt 86 végleges szövegben egyeztek meg. Megállapodás történt arra nézve is, hogy 8 4 Itt nem közöljük. 8 5 Itt nem közöljük. 8 6 Itt nem közöljük. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom