Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

mondtam — csak a két miniszterelnök útja volt tervbevéve, folyó hó 1-én azonban megjelent Colonna budapesti olasz követ és közölte velem Mussolini miniszterelnök ama kívánságát, hogy én is vegyek részt a római látogatásban. Egyidejűleg tudomásomra hozta, hogy Berger-Waldenegg báróhoz hasonló meghívást intézett az olasz kormányelnök. Április 19-én Marjan Koscialkowski lengyel miniszterelnök adja vissza Gömbös miniszterelnöknek 1934. április végén tett varsói látogatását. Mindezeket a látogatásokat azért hoztam tudomására, hogy azok horderejét a helyes és megfelelő mértékre szállítsam le. Az osztrák miniszterelnök látogatása ama bensőséges viszonyra való tekintettel, amely köztünk és Ausztria között fennáll, magától értetődő természetes dolog. Legfeljebb az a körülmény, hogy a bécsiek ilyen gyorsan viszonozzák látogatásunkat, érdemel némi figyelmet. Ennek magyarázatát megtaláljuk abban az óriási propagandában, a melynek Hodzsa csehszlovák miniszterelnök legutóbbi látogatásai során voltunk tanúi és amelynek sajnos az volt a célja, hogy Ausztria politikáját olybá tüntesse fel, mintha eme állam eltávolodnék az 1934. évi római hármas paktumtól és a kis ententehoz akarna csatlakozni, és ilyen módon létrejöhetne Magyarország bekerítése. A bécsiek budapesti látogatásukkal be akarják bizonyítani, hogy bármily súlyt helyeznek is a Prágával való jóviszonyra (hiszen a budapesti látogatás előtt Hodzsa tudvalevőleg ellátogat Bécsbe), ezt a törekvést nem akarják Magyarország rovására megvalósítani. Tüntetésről, amint azt a látogatások lefolyása be fogja bizonyítani, szó sem lehet, legfeljebb arról lehet szó, hogy a cseh propaganda által elferdített tények való megvilágításba kerülnek és a fentemlített, Magyarország ellen irányuló hírek kézzelfogható cáfolatot fognak nyerni. Ugyanez áll a tervbevett római hármas találkozásról is. Gömbös miniszterelnök már tavaly ősszel akart Rómába utazni. Ezt a látogatást azonban az akkori külpolitikai helyzet nehézségeire és zavartságára való tekintettel elhalasztotta. Mussolini nemrég megújította a meghívást, amelyet Gömbös miniszterelnök most elfogadott. A római találkozás nem egyéb, mint a hármas egyezmény szilárd fennállásának újból való leszögezése, ugyanazokkal az igazán békés tendenciákkal, amelyeknek két év előtti létrejöttét köszönheti. Ezek után az angol követ felkérésére röviden a következőkben jellemeztem a magyar felfogást Hodzsának a dunai államokra vonatkozó tervével szemben. Kifejtettem ismert felfogásomat a dunai államok kérdésében. Gazdasági téren a dunai államok közeledését, nevezetesen a magyarcsehszlovák áruforgalom fokozását nem tartom lehetetlennek, bár tisztán látom ama nehézségeket is, amelyek egy ilyen fejlődés útjában állanak. Miután Prága 1929-ben felmondta a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződést, más piacokat kellett keresnünk, amelyeknek bitosítása érdekében kötelezettségeket kellett vállalnunk Németország, Olaszország, Franciaország, Svájc és Ausztriával szemben. A magyar termelés feleslegeinek elhelyezése ilyen módon többé-kevésbbé biztosítva van, úgy hogy nem áll módunkban most már Csehszlovákiának sokat nyújtani, de a lehetőség határain belül a magunk részéről hajlandók vagyunk mindent elkövetni, hogy a gazdasági viszony Csehszlovákiával javuljon. Várjuk azokat a javas149