Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

a zavaró momentumokat nemcsak hogy eloszlatni, de maga számára itteni mértékadó körök kimondott rokonszenvét megnyernie úgy, hogy vele szemben sokkal több barátságot mutattak, mint a kisentente más vezető államférfiaival szemben. Ezt az eredményt arra is vezetik vissza, hogy Hodzsa itt jóval tárgyilagosabban és reálisabban tárgyalt mint elődje. Tárgyalások kizárólag Hodzsa és jugoszláv külügyminiszter között folytak, úgy a csehszlovák követség, mint a külügyminisztérium tisztviselőinek kikapcsolásával, minek következtében azok eredményéről nehéz hivatalos információkat szerezni. Különböző helyekről nyert információim megegyeznek abban, hogy nemcsak tájékoztató megbeszélésekről volt szó, hanem jelentős lépést tettek Dunamedence gazdasági és politikai problémáinak rendezése felé, csupán német követ kétkedik, hogy a tárgyalások eredménye pozitív lett volna. Hodzsa meggyőzte Belgrádot, hogy az osztrák restauráció kérdése teljesen eliminálva van. Tágyalások középpontjában Hodzsa által Dunakérdés gazdasági és politikai rendezése céljából kidolgozott két tervezet állott. Gazdasági tervet csak nagyjából beszélték meg. Hodzsa jugoszláv statisztikai adatokkal igyekezvén annak Jugoszláviára nézve előnyös voltát kimutatni. Nem a Tardieu tervről, hanem az évekkel ezelőtti az agrár államok kooperációján alapuló és az agrár termékek közös értékesítését magában foglaló terv új alakban való felelevenítéséről van szó. Tervezet részletes kidolgozása egy kis-entente szakértői értekezlet feladata volna és azután közölhetnék a többi érdekelt állammal. Hodzsa és jugoszláv külügyminiszter tárgyalásaiban a legnagyobb részt Duna-kérdés politikai rendezésére irányuló tervezet foglalta el, amelynek a számára csehszlovák külügyminisztérium állítólag nemcsak Franciaország, de Anglia előzetes hozzájárulását is már megnyerte. Folytatása következik. Alth 6. számú számjeltávirat folytatása: Belgrád, 1936. II. 25. 24 ó. Budapest, 1936. II. 26. 1. ó. Politikai tervezetben kölcsönös segélynyújtási szerződés elve jutna uralomra és az népszövetségi paktum 16. cikkén épülne fel figyelemmel arra, hogy Angolország földközi tengeri segélynyújtási jegyzékváltása

56 is ezen az alapon nyugszik. Tervezetet Hodzsa legközelebbi bécsi látogatása alkalmával megbeszélné osztrák kancellárral, azután Franciaország megindítaná tárgyalásokat többi államokkal, elsősorban Olaszországgal, segélynyújtási egyezményhez való csatlakozás céljából. 5

6 Az angol kormány 1936 januárjában a népszövetségi Egyezségokmány 16. cikke alapján megegyezést kötött Franciaországgal, Görögországgal, Jugoszláviával és Törökországgal az esetleg szükségessé válható katonai, haditengerészeti és légi segélynyújtásról. A megegyezés ellen Olaszország január 24-én diplomáciai jegyzékben tiltakozott. Az angol kormány február 18-i válaszjegyzékében hangsúlyozta: Nagybritannia változatlanul fenntartja álláspontját, hogy a földközi-tengeri segélynyújtási egyezmény összhangban áll az Egyezségokmány 16. cikkével. 138