Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

kérdésben, így tehát a Habsburg kérdésben is, fenntartja cselekvési szabadságát és csak annyit tett hozzá, hogy az osztrák kormány semmi olyan diplomáciai akcióra nem gondol, amely az európai békét veszélyeztethetné s ezért nem fog határozott lépést tenni a restaurációs kérdésben anélkül, hogy az európai hatalmakkal érintkezésbe lépne. A francia közvélemény érthető örömmel üdvözölte volt azt a kilátást, hogy a restauráció kérdése kikapcsolásával a dunai kérdést egy a francia politikának megfelelő módon lehet majd megoldani. Annál nagyobb kiábrándulással fogadta az osztrák alkancellárnak ezt az utóbbi nyilatkozatát és azt Ottó főherceg közbelépésére vezette vissza, aki előző nap Wiesner követ társaságában teljesen váratlanul Párisba érkezett. A sajtóban élénk diskussio fejlődött ki arról, hogy Ottó főherceg találkozott-e az osztrák alkancellárral. Utóbbi ezt úgy a nyilvánosság előtt, mint privát beszélgetéseiben a leghatározottabban tagadta. Viszont nem némultak el azok a hírek, amelyek szerint ez a találkozás állítólag mégis létrejött volna. Ugyanazon a napon, amikor a „Petit Parisien" fent említett cikke megjelent, a „Paris-Midi" is hozott egy állítólag Starhemberg-gel folytatott interjút. Ennek az utóbbinak szerzője egy Berzevicy nevű, magyarul már nem tudó, bécsi újságíró, aki az interjút a „Pesti Napló"-ban is leközölte.

46 Amint Nagyméltóságod előtt ismeretes, Starhemberg herceg ebben kijelentette volna, hogy a Habsburg-kérdés nem aktuális és hogy Ausztria hajlandó „joindre ses efforts aux'pays de la Petite Entente". Az osztrák sajtóattaché a „Paris-Midi" megjelenése után azonnal felhívta a követségi sajtóelőadót és határozottan kijelentette előtte, hogy az interjú apokrif — kérve, hassunk oda, hogy ez az interjú a magyar sajtóban ne jelenjék meg. Gesztesi azonnal felhívta Mengele követségi tanácsos sajtófőnököt, akitől azonban azt a felvilágosítást kapta, hogy az interjú a „Pesti Napló"-ban már megjelent. Néhány nappal ezután Wesserbaeck osztrák sajtóelőadó beküldött a követségi sajtóelőadónak egy Berzevicyvel az osztrák követségen felvett jegyzőkönyvet, melyben utóbbi beismeri, hogy Starhemberggel nem találkozott, csak egy titkárjával beszélt. Egyébként az osztrák követség a Havas ügynökség útján az állítólagos interjú megjelenése után igen erélyes hangú cáfolatot adott ki, amit a francia lapok közöltek is. Ez az utóbbi incidens is hozzájárult Starhemberg herceg itteni balsikeréhez. A francia közvélemény a maga szempontjából természetesen rokonszenvvel fogadta az állítólagos interjú tartalmát és bosszankodott a visszakozásnak vett démenti miatt. A hangulatra jellemző, hogy Quai d'Orsay-hoz tudvalevőleg közelálló Madame Tabouis az „Oeuvre" február 6-i cikkében gúnyos kommentárokkal kíséri Starhemberg herceg itteni szereplését és azt egy „bécsi filmhez" hasonlítja. Khuen-Héderváry magyar királyi követ Küm. pol. 1936—20—280. (576) Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : ME., H. M. VI. o., londoni, berlini, quirinali, bécsi, belgrádi, prágai, bukaresti és varsói követségeknek. 4

6 Lásd Pesti Napló 1936. február 5-i sz. 122