Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Előszó

tapasztalataiknak is ellentmondó torzképet festettek a szomszédállamok viszonyairól. A hamisítások és egyoldalú értékelések hátterében sokszor a személyes becsvágy indítékait találhatjuk, de sokkal fontosabb ennél az egész korszak szellemi és politikai életét meghatározó ideológiai rendszer, amely törvényszerűen a tények hamis és egyoldalú felfogásában nyert kifejezést. Ezt a körülményt a közölt anyag helyes értelmezése érdekében hangsúlyozni kell. A kötetek szerkesztői munkáját és a közlésre szánt anyag kiválogatását azonban két ok miatt sem tehettük függővé attól, hogy az iratok politikai tartalma megegyezik-e felfogásunkkal és ismereteinkkel: a kötetek tudományos jellegével ellenkezőnek és károsnak tartottuk, hogy egyes iratokat kihagyjunk azért, mert politikailag helytelen vagy hamis részleteket tartalmaznak. Ezzel szorosan összefügg a második meggondolás: az anyagnak bármiféle politikai felülvizsgálata vagy „megszépítése" éppen a korszak lényegét, elvakult revizionizmusát, antidemokratizmusát, szovjetellenességét és politikai vakságát homályosította volna el, tehát azokat a jellemvonásokat, amelyek meghatározták a Horthy-rendszer helyét és szerepét a második világháborúban. Hat kötetből álló kiadványsorozatunk nem vállalkozhat arra, hogy a külügyminisztérium diplomáciai iratanyagát hiánytalanul közölje, hiszen a tárgyalt időszakban számos nemzetközi esemény történt, amelyek nem gyakoroltak közvetlen hatást Magyarország külpolitikájára. Kiadványsorozatunk programját és anyaggyűjtő munkánkat ezért arra összpontosítottuk, hogy a magyar külpolitikát döntően meghatározó nemzetközi események (Ausztria annexiója, Csehszlovákia feldarabolása, a második világháború kirobbantása, Magyarország szerepe a Szovjetúnió elleni háborúban stb.) diplomáciai iratanyagát közöljük hiánytalanul. Az iratközlés módszereiről az alábbi megjegyzéseket tesszük : a külügyminisztérium iratanyagát a beérkező és kimenő iratok két nagy csoportjára oszthatjuk. A beérkező iratok csoportjába tartoznak a követi jelentések, számjeltáviratok, levelek, más minisztériumok átiratai, a Budapesten működő külföldi diplomáciai kar jegyzékei, beadványok és a katonai attasék jelentéseinek másolatai. A kimenő iratokat a miniszteri rendeletek, téjékoztató köriratok, számjeltáviratok, levelek, jegyzékek és napijelentések alkotják. Lehetőség szerint köteteinkben az eredeti tisztázatokat, tehát az első gépírt, kézírt, aláírt és iktatóbélyegzővel ellátott példányt közöljük. A beérkező iratok nagyobb részének eredeti tisztázatát megtaláltuk. A kimenő iratok túlnyomó többségének azonban csak másolatait és fogalmazvány példányait találtuk meg, mert a háborús események következtében a követségek irattárai vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy hiányokkal érkeztek haza. Az iratokat teljes terjedelemben, eredeti szövegben és eredeti nyelven tesszük közzé. Az eredeti iratokon található széljegyzeteket, kiemeléseket, másolásra és továbbításra vonatkozó érdemi utasításokat a lábjegyzetben adjuk meg. A leggyakrabban előforduló iratfajták közlési módjáról megjegyezzük: a követi jelentések eredeti példányain, a bal felső sarokban található követségi sorszámokat változatlanul közöljük, hogy ezzel a korábbi jelentésekre történő hivatkozások esetén megkönnyítsük a kutató tájékozódását. A bal 10