Zsidi Vilmos (szerk.): A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi, rektori tanácsüléseinek, vezetői értekezleteinek napirendi pontjai 1949-1999 (Budapest, 2000)

Egyetemi tanács, rektori tanács, vezetői értekezlet a budapestiKözgazdaságtudományi Egyetemen 1949-1999

Társadalomtudományi, a Közgazdaságtudományi és a Gazdálkodástudományi Kar. 1 főt pedig a Posztgraduális Kar tanácsa választott. Korlátozták a tanácsi tagság időtartamát: a három évre szóló megbízatást egy ízben további három évre lehetett meghosszabítani. Elvileg ritkábbak lettek a kötelező ülések, a hatheti periódus helyett 2 havonta kellett egy ülést összehívni. Szavazásnál nőtt a rektort helyettesítő személy szerepe, szavazategyenlőség esetén és dönthetett a rektor helyett. A tanácstagok megválasztásának alapelve és menete lényegében nem változott. A választójog és a választhatóság mellett ki nem fejtett tartalommal - Jelölési jog"-ot is meghatároztak. A rektori tanács helyett „vezetői testület" bukkan fel. amelynek döntéselőkészítő, véleményező szerepe volt. Feladata lett a rektori előterjesztések, előkészítése. Tagjait a rektor kérte fel. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem utolsó Szer\'ezeti és Működési Szabályzata. 1998-ban készült a többször módosított felsőoktatási törvény alapján és az 1992. évi XXXIII. közalkalmazotti törvénnyel, a végrehajtásáról szóló 5/1992. (XI. 12.) MKM rendelettel, valamint az 1997. évi CXL. a kulturális ja\>ak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvénnyel összhangban. E szabályzatban a felsőoktatási törvénynek megfelelően szerepelt hogy az egyetemi tanács az Egyetem „önkormányzati vezető testülete. Az egyetem vezetője a rektor, aki egyben az egyetemi tanács elnöke. Az Egyetemi Tanács hatásköre tovább differenciálódott: az egyetemi működés elvi kérdéseit meghatározta, ezenkívül bizonyos kérdésekben döntési, jóváhagyási, javaslattételi, vélemény nyüvánílási, adományozási, beszámoltatási és megsemmisítő jogkört kapott. Anélkül, hogy mindezeket részletesen felsorolnánk néhány újdonságot kiemelünk: a felsőoktatás egészének reformjából következik az alap- és továbbképzés, doktori (PhD) képzés rendszerének, a fokozatadás és a habilitáció adományozás, valamint az intézményközi akkreditáció elvének meghatározása. A felvehető hallgatók létszámának évenkénti meghatározása, a Felsőoktatási Tudományos Tanács állásfoglalásának figyelembevételével. Kar alapítása, megszüntetése, az akkreditált és iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés programjának, új szak képzési követelményeinek, doktori képzés programjának meghatározása a javaslattételi jog alapján. A tanács véleményt nyilváníthatott a Kollektív Szerződés tervezetéről. Az egyetemi hagyományokra utaló szakasz e szabályzatból már kimaradt. Külön kell foglalkozni az egyetemi tanács működési rendjével. A korábbiakhoz képest új a zárt ülés elrendelésének lehetősége, egy személy csak egy jogcímen (tisztség vagy választás alapján) lehet tag. Fontos a viták hangszalagra rögzítésének, valamint a jegyzőkönyvek felvételének kötelezővé tétele; határozatok és döntések nyilvánossága. Ugyanakkor a tanácstagok illetve bizottsági tagok jogosítványa is szélesedett: munkájukhoz szükséges bármely iratba betekinthettek. Részletes szabályozás alá került a szavazás, valamint a képviselőválasztás rendje. Az egyetemi tanács bizottságai között sajátos helyet foglalt el a képzési és kutatási tevékenység folyamatos ellenőrzésére létrehozott testület, amelyben a hallgatók is képviseltették magukat. A rektori tanácsot felváltotta a vezetői értekezlet, az egyetem vezetésével járó operatív feladatok végrehajtásának előkészítésében és megszervezésében. Az értekezlet elnöke a rektor, állandó tagjai a rektorhelyettesek, a dékánok, a gazdasági-műszaki főigazgató, a Központi Könyvtár főigazgatója, az informatikai igazgató, a személyzeti vezető, az egyetemi reprezentatív szakszervezeti bizottság elnöke, a közalkalmazotti, valamint Hallgatói Tagozat elnöke. A vezetői értekezlet elsősorban véleményezési, esetenként javaslattételi, döntéselőkészítő jogkörrel rendelkezett. Rendszeres összehívása nem volt kötelező. 152