Zsidi Vilmos (szerk.): A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi, rektori tanácsüléseinek, vezetői értekezleteinek napirendi pontjai 1949-1999 (Budapest, 2000)

Egyetemi tanács, rektori tanács, vezetői értekezlet a budapestiKözgazdaságtudományi Egyetemen 1949-1999

munkáját." Elnöke a rektor, tagjai a rektorhelyettesek. a dékánok az MDP egyetemi bizottságának. DISz és a szakszervezet képviselői. A rektor további résztvevőket (pl. szakértőket) hívhat meg. Az üléseket a szükség szerint hívják össze. Az 1956-os forradalom idején a felsőoktatás reformjának megkezdése előtérbe került, egyik legfontosabb feladat az egyetemi autonómia visszaállítása és a szovjet mintájú tudományos minősítési rendszer eltörlése volt. E követelésnek a bukás után is éreztették hatásukat, ezért már 1957-ben több olyan intézkedés született, amely a reformok bevezetése, illetve a korábbi helytelen gyakorlat visszavonása irányába mutatott. Az egyetemi doktori cím adományozásával tovább bővült az egyetemi tanács hatásköre és feladatköre. Az egyetemi tanács személyre szabottan állapította meg a képesítési feltételeket, meghatározhatta a doktori szigorlat fő- és melléktárgyait. Az avatás ceremóniája pedig nyilvános doktoravató tanácsülésen történt. Ugyancsak az egyetemi tanács dönthetett a „honoris causa" doktori cím odaítéléséről. Az Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem „működési szabályzat"-át az egyetemi tanács 1959 októberében, az egyetemi ügyrend elkészítésével kapcsolatban ismét tárgyalta, majd végül levette a napirendről. A politikai konszolidációval párhuzamosan, jelentős változások zajlottak le a felsőoktatásban is az 1960-as évek elejétől. 1961 őszén megjelent az 1961. évi III. törvény „a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről", majd a következő cvben ennek végrehajtásáról az 1962. évi 22. sz. törvényerejű rendelet a felsőoktatási intézményekről. E rendelkezések nyomán egyértelműen megnőtt a felsőoktatási intézmények mozgástere. A törvényerejű rendelet bizonyos esetekben döntési jogot is adott az egyetemi tanácsnak. A fenti jogszabályok alapján készült a művelődésügyi miniszter 120/1965. /M.K.7./MM. sz. utasítása az egyetemek típusszabályzatáról, ami az MKKE újabb szabályzatának mintája lett. Mivel az elkövetkezendő húsz évben gyakorlatilag ezt a szabályzatot bővítették, részletes ismertetése ezért indokolt. .,Az egyetemi tanács a rektor mellett működő véleményező és tanácsadó testületi szerv. Ünnepélyes alkalmakkor a rektor a tanáccsal együtt képviseli az. egyetemet." A típusszabályzatban szereplő döntési jogról e szövegben tehát nincs szó. Az egyetemi tanács súlyát mégis biztosították a rektor tájékoztatási kötelezettségének előírásával. Jelentősen kibővült a tanács létszáma. Szavazati joggal rendelkező tagjai: a rektor, a 2 rektorhelyettes, a 3 dékán, a karok 5-5 képviselője, a gazdasági főigazgató, az MSzMP egyetemi szervezetének a szakszervezetnek és KISZ-nek egy-egy állandó képviselője. Tanácskozási jogot kapott az Egyetemi Könyvtár, a Számítóközpont és Közgazdasági Továbbképző Tagozat igazgatója, a rektori hivatal vezetője, illene alkalmanként a miniszter vagy az országos hatáskörű szenek által kijelölt szakember, a művelődési miniszter kiküldöttje, vagy a rektor megbízottja. Az így kitágított egyetemi tanácsban szinte nünden tanszék képviseltette magát, de a létszám még a tanácskozásképes határon belül maradt. Az egyetemi tanács feladata állást foglalni az egyetemi oktató-nevelő és tudományos- kutató munkájában, egyéb feladatok elvi kérdéseiben. Mindenképpen az egyetemi tanács alá kellett terjeszteni a fent említetteken kívül az alábbiakat: Az egyetem éves, és távlati terveit, a működésről szóló évi jelentést, egyetemi szabályzatokat, egyetemi vezetők megbízását, egyetemi tanári és docensi állások pályázati kiírásait, egyetemi tanárok áthelyezését, munkaviszonyuk megszüntetését, tiszteletbeli doktoravatást, címzetes egyetemi tanári, docensi cím. jubileumi diplomák adományozását, szak. tanszék létesítését, összevonását megszüntetését, a tanszékek oktató-létszámának megállapítását, továbbá a létszámok elosztását a tanszékek között, az egyetem egészét érintő gazdasági, tervezési ügyeket, beruházásokat, költségvetéseket, a külső megbízásokból származó, az egyetem fejlesztésére 146