Zsidi Vilmos (szerk.): A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi, rektori tanácsüléseinek, vezetői értekezleteinek napirendi pontjai 1949-1999 (Budapest, 2000)
Egyetemi tanács, rektori tanács, vezetői értekezlet a budapestiKözgazdaságtudományi Egyetemen 1949-1999
Egyetemi tanács, rektori tanács, vezetői értekezlet a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1949-1999 Az egyetemi önkormányzat legfontosabb szerve az egyetemi tanács. Működésével kapcsolatban az újkorban egyseges. közponü szabály ozás érvényesült. Az alábbiakban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanácsának valamint a döntéselőkészítést illene az operaüv feladatokat végző rektort tanácsnak (v ezetői értekezletnek) hatásköri változását mutatjuk be. A felsőoktatásban az 1945-1948 között zajló forradalmi változások idején - a két világháború közötti időszakhoz képest - nem készült új. részletes rendezés az egyetemek működésével kapcsolatban. A nagy átalakításokba kezdett hatalom nem akarta saját kezét megkötni. Az elkövetkező szocialista kórsak szigorú állami irányítására utaló jelek már a koalíciós időkben érzékelhetők voltak A kommunista hatalomátvétel utáni átszervezések nyitánya éppen az önálló közgazdaságtudományi egyetem megalapítása volt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem felállítását elrendelő 1948. évi LVIL tön'énvcikk 5. §-a úgy intézkedett, hogy „ az Egyetem szeneinek hatáskörét és működési rendjét" és egyéb szabályzatait, „a hazai egyetemek megfelelő szabályainak és a kialakult gyakorlatnak figyelembevételével szükséges módosításokkal a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg". Papíron tehát egyelőre alig történt eltérés a korábbi korszak gyakorlatától. Vagyis tovább élt a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a Közgazdaságtudományi Kar szabályzata. Még 1948-ban lezajlott az MKE egyetemi tanács tagjainak megválasztása. Az I. rendes ülésére 1949. január 19-én került sor a kurátort szobában. A tanácsnak ekkor mindössze 8 tagia volt: Rudas László rektor. Nagy Tamás kurátor. Pach Zsigmond Pál. Nyárády József. Berei Andor évfolyamigazgatók Huszár Géza osztálvigazgtó. Csendes Béla és Csizmadia Ernő a MEFESz megbízottai. Az államszocialista átalakulás utan a kizárólagos hatalmat gyakorló Magyar Dolgozók Pártja kezébe került a döntési jog a minisztériumok jelentősége csökkent. Az egyetemeken belül a pártbizottságok és az újonnan alakult tanulmányi osztályok szerepe nőtt meg. a rektorok dékánok hatásköre szinte formálissá vált. Ezt a tényt tükrözi a Minisztertanács 274/1950. (XI. 23.) MT. számú, a tudományegyetemnek és a műszaki egyetemnek szen'ezetének szabályozása tárgy ában kiadott rendelete. A rendelet bevezetője szerint az új szervezeti mintaszabályzat „az egyszemelyes felelős vezetés elvén alapszik." Az egyetemi tanács a rektor tanácsadó testülete es segítője az egyetem vezetésében. Tagjai a rektorhelyettesek a dékánok az egy etemi pártbizottság képviselője. Esetenként meghívást kaphatnak a szakminiszterek képviselői, vagy külső szakemberek illetve az egyetemi gazdasági igazgató, a DISz és szakszervezet képviselői. A tanácsnak alapvetően - oktatási kérdésekben - javaslattételi, véleményezési joga van. Javaslatot tehet a rektorhelyettesek személyére. Vélemény! nyilvánít az egyetemi munkatervekről, gazdasági és fejlesztési tervekről, „foglalkozik" az oktatas módszertani kérdéseivel, továbbá „minden egyetemi munkával kapcsolatos kérdésben javaslatot tehet a rektornak." Az egyetemi tanács szükség szerint, de legalább hathetente ülésezik Újabb szervezeti és működési ripusszabályzat kiadására 1955 őszén került sor, amelynek alapján /956-ban elkészült az egyetem SzMSz. de jóváhagyása nem történt meg. A ten ezet fontos újdonsága, hogy a rektor javaslatára a főfelügyeletet gyakorló miniszter egy év időtartamra professzorokat is kinevezhet tanácstagokká. A Könyvtár vezetője pedig állandó megbízotti státuszt kap. A rekton tanacs olyan „tanácsadó testület, amely az egyetem munkájának folyamatos irányításával összefüggő kérdésekben támogatja a rektor 145
