Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1961-1962

1962. február 20. - 1. Beszámoló jelentés az 1961. évi könyvtári munkáról. Előadó: dr. Miszti László - 2. Beszámoló a külföldi ösztöndíjas hallgatók helyzetéről, munkájáról és a KISZ-nek e téren folytatott tevékenységéről. Előadók: dr. Simai Mihály és Huszár Ernő - 3. Jelentés az előfelvételi rendszerrel kapcsolatos kérdésekről. Előadó: Deák Károlyné dr. - 4. Beszámoló a nevelőtanárok munkájának tapasztalatairól. Előadó: dr. Meisel Sándor 1-35. p.

-5-Simái Mihály: Egyetemünkön 18 külföldi hallgató van, ezek egy része ”ál-külföldi” /bulgárkertészek gyermekei, hosszú idő óta Magyarországon élő görögök/, akik problémáikat tekintve nem tartoznak a külföldiekhez. /Ezek száma 6 fő/. Tanulmányi átlaguk h.- körül van, a rendes vizsgaidőszakban azonban csak 7 hallgató vizsgázott le, egyetlen kitűnő van közöttük /indonéz/, 11 hallgatónak halasztott vizsgái vannak, négynek két tárgyból, egy hallgató egy tárgyból sem vizsgázott azzal, hogy haza kiván menni. Egyik IV. éves bulgár hallgató bukott, népgazdaság tervezéséből, A tanulmányi eredmények nem tekinthetők telőesen reálisaknak, mert a tanszékek a nyelvi nehézségeket egy kissé túlzottan veszik figyelembe. Általában a külföldi hallgatók jeles osztályzata óónak, vagy közepesnek felel meg, a közepes pedig gyenge elégségesnek vagy bukásnak. Kevés az olyan tanszék, amely reális követelményeket állitjíott volna, erre különösen a Politikai Gazdaságtan Tanszék figyelmét kell felhivni.

A tanszékek nagy része nagyon sok segítséget nyújtott a külföldi hallgatóknak. A külföldi hallgatók egy része az évközi munkát elhanyagolja azzal a kifogással, hogy úgy sem értik az előadásokat. Különösen a jemeni hallgatókra jellemző ez. Egyes külföldi hallgatókban felvetődött az, hogy vajon éppen a magyar nyelv-e az, amire nekik szükségük van..

Nagy nehézséget jelent tanulásukban, hogy bizonyos fogalmakkal nincsenek tisztában, különösen a technológia terén.

A politikai helyset tekintetében a külföldi hallgatók négy csoportra oszthatók: 1. akik politikailag igen aktivak, kommunistáknak vallják magukat /kettő közülük nem szocialista országból való, guineai, algériai/, 2. akik marxistának vallják magukat, de nézeteik rendkívül zavarosak, 3* indifferensek, akiknek egy része hajlik a nacionalizmus felé, h. kifejezetten nacionalista nézetűek, ezt nyíltan hirdetik is. Egyesekben gyanakvás^ bizonytalanság van, ez összefügg kormányuk politikájával is. Politikai nevelésük igen nehéz feladat. Meggondoltan kell hozzájuk közeledni. Fennáll az a veszély, hogy egyes szervek igyekeznek ezeket a hallgatókat különböző gyűléseken, rendezvényeken szerepeltetni. Az illetékes kormányok egyes esetekben ferdén állítják be ezen hallgatók helyzetét, politikai nyomásról beszélnek.

Elsősorban az egyéni agitáció eszközeivel kell nevelni őket.

A KISZ tevékenysége e téren nagyon hasznos volt, de a KISz-csoportok nem sokat tettek a külföldi hallgatók nevelése terén, ezért ezek egy része inkább a politikailag kevésbé stabil hallgatókkal barátkozik, ezek hivják meg őket családjaikhoz. Itt sokszor kedvezőtlen gefolyások érik őket, egyik hallgatónak tudomása szerint feltették egy alkalommal a kérdést, miért éppen Magyarországon tanul. Helyes lenne, ha a tanszékek is igyekeznének magukhoz kapcsolni a külföldi hallgatókat. Nagyon fel kell karolni a Barátság Bizottságot is.

Huszár Ernő : Három fő területet tart fontosnak a külföldi hallgatók nevelése terén: a KISZ csoportokat, a Barátság Bizottságot és a diákotthonokat. A külföldi hallgatók nagyon elzár*-