Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1956
1961. június 19. - 1. Az Egyetem év végi jelentésének előkészítése. Előadó: Dr. Háy László rektor - 2. A szakbizottságok munkáját koordináló bizottság tevékenysége. Előadó: Dr. László Imre rektorhelyettes - 3. A másodállások kérdése. Előadók: a dékánok - 4. Az 1961. év első félévi alkotószabadságok felhasználása és a második félévi alkotószabadságokra teendő javaslat. Előadók: a dékánok - 5. A tanszékek külföldi kapcsolatai. Előadók: a dékánok 1-39. p.
mm A mm latoi: a Szovjetunió felsőoktatási intézményeivel. Bognár József elmondja, hogy intenzív kapcsolatai vannak a Beigere ske de Imi, a Külkereskedelmi és a Gazdaságföldrajzi fanszékeknek, viszonylag kevesebb kapcsolattal rendelkezik az Agrártanszék, a legkevesebbel pedig a Nyelvi Intézet. A külföldi kapcsolat legfejlettebb formáját a Külkereskedelmi fanszék teremtette meg azzal, hogy a Szocialista külkereskedelem eimü könyvnek az egyes országokra vonatkozó fejeztét az illető országnak egy-egy tudósa írja. Hangsúlyozza: szükség lenne arra is, hogy időnként e^y-egy, nyelvet tudó oktató hosszabb időre menjen külföldre és az ottani hasonló intézménynél adjon elő. A kapcsolatok jelenleg kölcsönös látogatásokban, jegyzet- és kiadványcserékben, hallgatói cserékben nyilvánulnak meg. A Hyelvi Intézet egyes oktatóinak módot kellene nyújtani arra, hogy legalább a Szovjetunióba kimehessenek az ottani hallatlanul fejlett oktatási módszerek tanulmány ozására , H a á s z Árpád bejelenti, hogy a Kar valamennyi tanszékének megvannak a külföldi kapcsolatai. A legszervezettebb a kapcsolat a Gazdaságtörténeti Tanszéken, de jók a kapcsolatai a Nemzetközi, a Tudományos Szoeiali mus és a Népgazdaság tervezése tanszékeknek is. A politikai Gazdaságtan! Tanszéken azonban csak egyéni Összeköttetésekről lehet beszélni. Általánosságban megállapítható, hogy a kezdeti turista kirándulásokból zna már komoly szakmai kapcsolatok alakultak ki. Hiba azonban, hogy a tanszékek nem használják ki eléggé a külföldön szerzett tapasztalazokat. B i k i c s István javasolja, hogy az Oktatási Osztály végezzen dokumentációs munkát is, hogy jobban felhasználhatók legyenek a kiüönoöző országok közgazdasági oktatásával kapcsolatos tapasztalatok. Varga Sándor szerint meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a külföldi társegyetemek képviselőit Egyetemünk a tudományos ülésszakra és más alkalomra is meghívhassa. Kérni kell a min isztórlumtól az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását. '+ “ ' ’ - , ■ v , Célszerűnek tartaná annak bevezetését, hogy a hosszabb külföldi utak esetén tanszéki értekezleten számolnának be a tanulmányutakon résztvevők tapasztalataikról, munkájuk eredményéről. Ez egyrészt hasznára válna a tanszéknek, másrészt ellenőrzési le— v hetőséget is biztosítana. g ' ~ ■ • a • : ,\. • a á s z Árpád szóváteszi, hogy gondoskodni kellene a kül- födre küldefcdő magyar nyelvű anyag lefordításáról. H e n o z István ezzel kapcsolatban bejelenti, hogy a Fordító Irodán keresztül erre van lehetőség. Ami pedig a külföldről történő meghívásokat illeti, a minisztérium csak akkor engedélyezi a külföldi vendéglátást, ha azt előre be tudja tervezni. Külföldi kiküldetési költségekre a Pénzügyminisztérium ■ intézménynél egyetlen fillért sem enged tervezni. Bizonyos ná- gyon indokolt esetben nem zárkózik el az elől, hogy a belföldi
