Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1960-1961

1961. február 20. - Az oktatói létszám-szükséglet megállapításának kérdései.Előadó: Dr. Varga Sándor - /Az írásos anyagot később küldjük / 1-19. p.

1-11-ellátottság mellett sem aránytalanul magas létszámot az ok­tatással kevéssé összefüggő tudományos munka céljaira* 2./ A tanszéki létszámszükséglet megállapitásának másik alap­vető tényezője a heti előadási és gyakorlati óraszám lehet. Az oktatói létszámszükséglet meghatározásánál törekedni kell arra, hogy minden oktatóra reális óraterhelés jusson. Az egy főre jutó átlagos óraterhelés azon an tanszékektől, beosztás­tól függően igen eltérő lehet. Bizonyos irányértékek az egy oktatóra jutó heti óraterhelés­re vonatkozóan természetesen kialakíthatók. Azzal azonban számolnunk kell, hogy a tananyag jellege, a fejlesztési fel­adatok' súlya, az oktatás szerkezete stb. tényezők miatt az azonos beosztású oktatók heti óraszáma erős eltérést mutat­hat az egyes tanszékeken, A tanszékenként differenciált irány­értékeket célszerű lenne külön kidolgozni. Példaként megem­lítjük, hogy véleményünk szerint pl. egy egyetemi tanár, vagy egy egyetemi docens heti előadási óraszámára irányérték­ként 2-6 órát lehetne megállapítani, módszertani tárgyaknál, igy a matematikai, számviteli, statisztikai, technológiai stb. tárgyaknál a heti előadási óraszám közelebb lesz a heti 6 órához, elméleti tárgyaknál pedig a 2 órához. A szemináriumok ás gyakorlatok egy főre jutó nagyságát főként az oktatás szerkezetétől függően kell megállapítani. Sok tanulócsoportból álló évfolyamokon tanított tárgyaknál, kü­lönösen ha egy anyag többszöri levezetését végzi egy oktató, véleményünk szerint az egy főre jutó gyakorlati óraszám el­érheti a 7 - 3*5 órát is. Az egy okta;óra jutó reális óra­terhelés azonban csak tanszékenként külön határozható meg. A fenti két alapvető tényező mellett a létszámszükséglet, megállapításánál figyelembe, kell■venni azokat a további té­nyezőket is, amelyek az egyes tanszékek terhelését lényege­sen befolyásolják, bár az előző két tényezőnél kisebb suly­­lyal. Ilyen figyelembe veendő tényezők pl. a termelési gya­korlatok instruálása, amelyek jelentősége terhelési szempont­ból is megnövekszik a gyakorlatok időtartamának 9-lo hónap­ra növelésével, az Írásbeli munkák előkészitésévol, javítá­sával, a doktori disszertációk előkészítésével, bírálatával stb. kapcsolatos feladatokkal; Az egyes tanszékek, karok és az egész Egyetem pótlólagos létszámszükségletének megállapításánál figyelembe kell venni azt is, hogy vannak olyan belső tartalékaink, amelyeknek fel­tárására ás mozgósítására törekednünk kell. 1./ Lépéseket kell tenni tanszékeinken a tanszéken belüli egyenletesebb munkamegosztás kialakítására. A különösen ala­csony heti óraszámban tanító vezető oktatók terhelését egy emelni. reális szintig fel kell 2./^Annak hangsúlyozása mellett, hogy a heti átlagos órater­helés tanszékenként meglehetősen eltérő lehet, megítélésünk szerint egy-két tanszékünkön a jelenlegi alacsony óraterhe­lés nem teljesen indokolt. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom