Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1960-1961

1961. február 20. - Az oktatói létszám-szükséglet megállapításának kérdései.Előadó: Dr. Varga Sándor - /Az írásos anyagot később küldjük / 1-19. p.

-6-oka,,

2./

így például adjunktusok, illetve tanársegédek vezetik a külkereskedelem technikája, az iparvállalatok tervezése és szervezésé, a nemzetközi pénzügyek, a vendéglátóipar és idegenforgalom, az általános^statisztika, a gazdaságstatisztika stt tárgyak oktatását és végzik lényegében önállóan a tananyagok fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Egyes esetekben a tanszékek létszám-ellátottsága azt sem teszi lehetővé, hogy egyycgy oktató egy tárgyra, specializálja magát; egy oktatónak tehát, több tárgy oktatásában is részt kell vennie, • *

Az Egyetemünkön -folyó munka sajátossága tehát egyfelől, hogy a közgazdasági diszciplínák kidolgozottságának jelenlegi foké változékony jellege miatt a tananyagok kialakításával, fej- loss'téséyel kapcsolatos tudományos munka tanszékeink többsé; généi^igen hagy súllyal jelentkezik. Másfelől pedig azr hogy ezekből a feladatokból igen nagy hányadot kell végezni azoknak a fiatal adjunktusi, tanársegédi beosztásban dolgozó oktatóknak, ‘akiknek lényegében ezzel a munkával párhuzamosan ke még szakmai tudományos szempontból megalapozni további munkájukat. Ezeknek az oktatóknak megfelelő szakmai-, gyakorlati •tapasztalatokra kell szert tcnniök, illetve a meglévő gyakorlati tapasztalatokat bőviteni kell. Végezni kell az aspiranturával kapcsolatos feladatokat, meg kell szerezni a tudományos fokozatot.

Egyetemünk káderállományára az is jellemző, hogy az oktatók zömét kitevő fiatal oktatók jelentős része közvetlenül az Egyetem padjaiból került tanszékekre. A közgazdasági diszciplínák műveléséhez pedig elengedhetetlenül szükség van bizonyos szakmai gyakorlatra. A felsőoktatási reform célkitűzései vei „összefüggésben a gyakorlattal való kapcsolat, a szakmai • gyakorlati tapasztalatok bővítésének jelentősége még fokozódott. Az elmúlt években a fiatal oktatók jelentős része másod állás formájában a legszükségesebb szakmai gyakorlatot megszerezte. Ugyanakkor további lehetőséget kell biztosítanunk a fiatal oktatók számára a meglévő gyakorlati tapasztalatok bővítése céljából.

Arra is rá kell mutatnunk, hogy a fentieken kivül viszonylag ; elég aránytalanul meg van terhelve az adjunktusi, tanársegev --di réteg a" nevelomunkéban ás egyéb társadalmi munkában is.

■ Egyetemünkön például 32 nevelőtanár dolgozik. Ebből 31 adjunk tus ás tanársegéd és 1 docens.

f A heti átlagos óraterhelés azonban az azonos jellegű, kidől-gözottságu tananyagot oktató tanszékeknél sem fejezi^ki a tananyag fejlesztéssel kapcsolatos feladatok volumenét. Igcnr lényeges különbség van egy olyan tanszék terhelése között, amely egy vagy két tárgyat oktat ás egy olyan tanszék között,* amely öt, hat, esetleg nyolc tantárgy oktatását végzi akkor is, ha kát tanszék által tartandó heti óraszám azonos. Nyilvánvaló, hogy a fejlesztési feladatok egy tanszéknél annál jelentősebbek, minél több*tárgyat tanit egy tanszék. Ez^a tényező szintén nem tükröződik a heti átlagos óraterhelésben; hiszen egy tárgy és öt tárgy oktatása egyaránt eredményezne*í pl. egy tanszék számára heti 4o óra terhelést.