Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1958-1959

1958. szeptember 15. - 1. Az Egyetem 1958/59. évi munkatervének elkészítésével kapcsolatos feladatok megbeszélése - 2. Az Egyetem 10. éves fejlesztési tervével kapcsolatos tennivalók megbeszélése - 3. Tájékoztatás a tanévkezdéssel kapcsolatos helyzetről /felvételek, beiratkozás, ösztöndíjak, vizsgaeredmények /. Előadó: Dr. László Imre - 4. A Minisztérium által kiadott új vizsgarenddel kapcsolatos teendők megbeszélése - 5. Egyebek 1-15. p.

- 3 -3 á s d i István elvtárs javasolja, hogy Rektori Tanácsi ülés foglalkozzék azzal, hogy a már eddig befolyt komoly összegű különéljárási dijakat mire fordították. A Tanács a javaslatot elfogadja.

László Imre elvtórs javasolja a hallgatók allasvállalásainak felülvizsgálatét;#

H á y László elvtárs szerint a KISz-nek kell végeznie ilyen jellegű felmérést annak érdekében, hogyan lehetne a hallgatók állásvállalását a legmegfelelőbben megoldani#

László Imre elvtárs folytatólag ismerteti a délelőtti és a levelező hallgatók 1937/38* tanévi tanulmányi eredményeit.

A Rektori Tanács ezzel kapcsolatban úgy határoz, hogy azok közül a délelőtti vagy levelező hallgatók közül, akik szeptember 20-ig nem tesznek eleget vizsgakötelezettségüknek, október lQ-ig halasztás adható abban az esetben, ha maximálisan két vizsgaelmaradásuk van. Három, vagy ennél több vizsgaelmaradás esetén évismétlésre kell utasítani őket. Az évismétlés alól -indokolt esetben - a rektor adhat felmentést. A tanszékek értesítsék a hallgatóságot, hogy október 10-e után a vizsgázási lehetőség megszűnik.

A napirend 4-. pontja:

László elvtárs ismerteti a régi vizsgarendtől való legfontosabb eltéréseket. A hallgatók tudomáséira kell hozni, hogy a félévi vizsgák előtt indexüket alá kell Íratni és azt is közölni kell velük, hogy mely okok azok, amelyek miatt az előadók nem Írják alá az indexet. A tanulmányi átlag kiszámítása ezután ismét a számtani középarányos szerint történik és ez veendő alapul az ösztöndíj megállapításánál is. Az utóvizsgaidőszak után a hallgatók általában nem vizsgázhatnak, azonban bizonyos esetekben dékáni engedéllyel joga van a hallgatónak uv. nélkül is vizsgáznia. Ezt a lehetőséget azonban szigorú kivételképpen szabad csak engedélyezni. A dékánoknak kell meghatározniok azokat

ipjj'

Bi:

— ---- --------------vizsga_______________________________0________

nető. A hallgatókkal közölni kell, milyen tárgyaknál, milyen terjedelemben kell írásban is vizsg&zniok. Egyes gyakorlatokon, szemináriumokon osztályozás helyett szorgalmi jegyet lehet adni, amelynek két fokozata van: igen szorgalmas vagy szorgalmas. Az uj vizsgarend lehetőséget ad arra, hogy a hallgató összevont szigorlatot tegyen az egyes évfolyamokon, ezt azonban bizottság előtt kell letennie.

, , H á y László elvtárs javasolja, hogy ezt az utóbbi

kérdést az egyetem munkatervével kapcsolatban tárgyalják majd meg,

Í addig a régi rendszer maradjon érvényben. Ugyancsak meg kell vitatni az uj vizsgarendnek azt a rendelkezését, hogy az államvizsgát egy nap alatt kell letenni.

...........A Rektori Tanács úgy dönt, hogy. a régi és az uj vizsgarend közötti eltéréseket írásba foglalva a Rektori Aiivatal adja ki a karoknak. T

A napirend 3, pontja:

8 n s d i István elvtárs felveti a dékáni titkárok és a kollégiumi igazgatók kérdését.

I«

á