Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1956
1956. október 22.
ő olyan véleményekkel, amelyek a többi követelések tekintetében nehézségeket támaszthatnak, nem vállalhat szolidaritást. Fogarasi elvtárs emlékeztetett engem arra, hogy teljes mértékben egyetért azzal, amit az a felhivás tartalmaz, hogy-folytassunk az ország érdekeinek megfelelően önállóbel- és külpolitikát. Lényegében arról van szó, amit Haász elvtárs mondott. Vannak nemzetközi követeléseink, olyan nemzetközi követelések, amelyek érdeklik nemcsak a szocialista tábort általában, hanem a magyar nép jogos követelései is. Ezt szükségesnek tartom elmpndani azért, hogy világosan lássák az elvtársak, közben mi történt. En arra kérem az elvtársakat, hogy mértéktartóan, józanul foglaljanak el álláspontot ebben a kérdésben és igy haladjanak előre a helyes követelések megvalósítása tekintetében. Meg kell mondanom, 4 a magam véleményét mondom el - hogy valóban helyes követelés az, hogy az ország kül- és belpolitikája, a magyar nép jogos érdekeit legteljesdbb mértékben tükrözze politikai és gazdasági téren. Vonatkozik ez a nemzetközi szerződésekre, vonatkozik ez a kölcsönös előnyök alapján kötött szerződésekre, de ugyanakkor arról is szó van, hogy ebben a világban két tábor van, a két tábor lényegében nem egészen úgy működik közre, mintha a kapitalista, imperialista tábor teljes mértékben helyeselné mindazt, ami a szocialista országokban végbemegy, helyeselné a demokratikus fejlődést. Tehát nyilvánvaló, hogy nemcsak egyszerűen általános politikai kérdésekről van szó, hanem katonapolitikai kérdésekről is és amikor katonapolitikai kérdésekről, a varsói szerződésről beszélünk, nézetem szerint a magyar nép jogos érdekeiről is beszélünk. B r a n n e r Árpád; Nagy örömmel hallottam, hogy a Hajnóczy-kört elismerő szavakkal illeték az elvtársak. Azt szeretném elmondani, hogy az előbbi kérdéssel kapcsolatban nálunk milyen helyzet állt elő. Talán tudjátok többen, hogy két hete a Hajnóczy-kör követeléseit a Petőfi-kör ismertette. A követelések többségével egyet lehet érteni, körülbelül hasonlóak voltak az itteni követelésekhez. Közben az elnökséghez gépelt sz üveggel fiatal joghallgatók aláírásával hasonló szövegű megfogalmazást küldtek, mint amilyet az előbb hallottunk, hogy vonják ki a csapatokat Magyarországról. A Hajnóczy-kör plénumán ezt egyhangúlag elitéltük, mert valóban nem tartjuk helyesnek, hogy ilyen jellegű kérdést most felvessünk. /Taps./ Ezért azt javasolom, mint vendég a vendéglátóknak, hogy ha ti is igy látjátok, fogadjátok el azt, hogy valóban vissza kell vonni ezt a követelést és gondolok még a második követelés több olyan pontjára, amelyeket ugyancsak meg kell gondolni úgy, hogy csak azt kérném, hogy mielőtt a továbbiakban hozzászóltok, ebben döntsetek ilyen módon. Elnök : Elvtársak! Kérjük hozzá járulástokat, hogy vegyük le a napirendről ezt a kérdést. /Taps. - Felkiáltások: vegyük le!/ A demokratikus forma megköveteli, hogy szavazásra bocsássuk a napirendről való levételt. Akiknek az a véleményük, hogy vegyük le a napirendről, tartsák fel a kezüket. /Megtörténik./ Megállapitom, hogy a többség úgy határozott, hogy vegyük le a napirendről. /Taps./ Megkérem, tudassák Fogarasi elvtárssal, hogy levettük a napirendről és hivják vissza. Most pedig következik szólásra Pradner Gábor. P r a d n e r Gábor: Egy pár kérdést szeretnék elmondani. A múlt hétfőn a Hajnóczy-kör ülésén több pontban hasonló álláspontot foglaltunk el, mint itt. Elsősorban Farkas Mihály tárgyalására gondolok és ugyanakkor arra, hogy töröljék el politikai perekben a halálbüntetést. Ebben a kérdésben átadtuk a javaslati pontokat. Amikor követeléseinkkel elmentünk Molnár Erik igazságügyminiszterhez, Rónai Sándorhoz az országgyűlés elnökéhez és Non György elvtárshoz, a legfőbb ügyészhez, s Mwr
