Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1931-1932

1931.09.14. ünnepélyes tanévnyitó ülés

a XIX» században kifejlődött résztudományok segítségével ugrásszerűen átalakul és a földfelszíni elet élettanává válik.

Az ember téved, ha azt hiszi, hogy a földtől, természettől való függése technikai és tudományos felkészültsége által kisebbedik. Bár uj anyagoknak és eszközöknek felhasználásával az élet sok vonatkozásában függetlenedik, általában mégis szükségleteinknek sokasodásával épen ellenkezőleg az ember mind sokoldalúbban függ.

Az ember nem válik függetlenebbé a természettől,de az ember szerepe és jelentősége a természetben, a földfelszíni életen .belül, ezen összelet szempontjából fontosabbá lesz.

A társadalmasodott. észben , eszközökben megerősödött emberiség ez egyetemes életnek befolyásában megnövekedett

tényezőjévé, irányítójává válik.

Tehát egyrészt növekszik az ember jelentősege a földfelszíni összélet szempontjából,

másrészt növekszik a földi összélet és mind több jei lenségének jelentősége az ember szempontjából.

ís a földrajz körében, amely a XIX* században erősen természettudományi, a XX» századdal az ember jelentősége növeszik, az ember- földrajz előtérbe nyomul.

AZ Angliából, majd Amerikából egy évszázad előtt megindult ipari forradalom, a technikai fejlődés és az oekume- nének, a lakott földnek a közlekedés gyorsulása folytán való zsugorodása, a cap ital izmusnak, az önmagáért való termelésnek, másik oldalon pedig az allamsocializmusnak,sőt a b o Is ev izmusnak — amely leül önben gazdaságilag maga sem egyéb ma,mint a legnagyobb capitalista nagyvállalat,- a mindezekben a gazdasági érdekeknek az. államközi életben való előtérbe nyomulása következteben az ember