Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1931-1932

1931.09.14. ünnepélyes tanévnyitó ülés

Mégis előtérben a crisis gazdasági oldala áll,mert a nyom legközvetlenebbül, ha nem is legmélyebb eleme a crisisnek. Mennyivel inkább keli tehát, hogy minden tudományok közt a gazdasági élet kutatója a crisisnek jelen tetőfokán erre concent- rálja figyelmét, igyekezve, a közvetlenség minden nehézsége dacára, elvontan és tudományos pártatlansággal figyelni e crisist, és ilyen meglátásra nevelni az ifjúságot. Mert az egyetem célja nem practikus kéz-és észügyességekét tanítani, hanem elvont, azaz a subjectiv érdekek fölé emelkedő gondolkodást, meglátást, amely nélkülözhetetlen alap annak is, aki subject iv érdekből és azt szolgálva az életben okosai akar cselekedni.

Gazdasági főiskolán minden egyes tárgynak és tanszéknek ma ez a közvetlen jelenre való beállítottsága, egyik főfeladata. Ma főbb, mint máskor.

így ...a földrajznak is.

A földrajz világos példája annak, hogy egy tudomány felfogásban , sót tartalmában, valamint coljaiban az emberi értelem és ismeret fejlődésének korszakaiban hogyan alakul át és módosul. Ez minden tudományra áll, de a földrajz tanán egyik a legszembeszököbb példáiénak.

A földrajz azon ismeretek összesege, amelyekbők földünk - és ez alatt főként annak felszínét értjük - képét ipgg tudjuk rajzolni.

4\z emberek nagy részénél, tömegeinél, főleg régen, a földrajz a földfelszínről való ismereteinknek miritggy gyűjteménye és ugyanezt mondhatjuk a tudományról is az analisis és adat-