Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1931-1932
1931.09.14. ünnepélyes tanévnyitó ülés
11 formái. Egyeteme bun európaiak, a oéhronuszenből kialakuld iparnak, valamint a uereskeuelemnak forma.! a capiuulizmus s a nyomában fejlődő soeializmus isi S aki Europa történetét ismeri, uudja , nogy ezek osak kiragadott példák. Mindezek egyetemesen európaiak; mert europa egy zárt életegység, népei, államai szorosan egymás mellé szorulnak, másoktól az indiai, kínai, újabban az amerikai nagy / életegységektől elválasztva. Mégis mindezen egység mellett Europa nehezen, egészen valószínűleg sohasem hivellálhatő, még az Egyesült Államok, Ausztrália, Kpna, Iuuia, vagy Beiamerika egységének fokára sem. Minden, aminek egyetemes európai voltát felsoroltam, csak nagy vonásaiban az, de megjelenési formáiban jellegzetes nemzeti és helyi különbségeket mutat. Legyen az akár olasz, német, vagy francia renaissance; mediterrán, dunai, vagy német mezőgazdasági raüvelésmddok, német, francia vagy magyar feudalizmus, angol, francia vagy német socializmus, skandináv, német, vagy francia modern építészet, angol,francia, német vagy magyar parlamentarizmus .......... Miért? Mert sehol a világon aránylag oly kis területen oly változatosság a helyi kiimákban és evvel a localis növónytakardban s ebből folyőlag a mezőgazdasági termelés előfeltételeiben és az életformákban nincs, sehol kis területen oly nagyszámú jellegzetes, a szomszédosokkal éles ellentétben allé, aránylag kicsiny, egy-egy kis nép hazájául alkalmas tájat nem találunk, mint a földnek abban a nagy tájában, amelyet Európának nevezünk. Ez & s ok sz erősé,; • mindenben a,- természeti úgy* mint az emberi . cnyekben, az államok történetében és az emberek mindennapi életmódjában egyaránt- ez Europa egységének sajátos (Ü?
