Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1931-1932
1931.09.14. ünnepélyes tanévnyitó ülés
Ez a crisis, amelyen a világ most átmegy s amely minden egyes continensen, minden egyes országban, az emberek minden csoportjában és ca tegor iáj ában külön-külön, sajátos jellegű rész- crisisként is folyik le, áll ma a világpolitika és mindenütt az országos politika előterében. Első sorban mindenképen politikai kérdésnek látszik. Politikai kérdésnek a napi politika értelmében és pedig azért, mert oly nyomasztó, oly 3Ürgős és annyira az élet minden jelenségére kiterjedő. Bizonyos, hogy politikai kérdés, de a politika legtágabb értelme szerint. A politikai folyama tnak problémája. A politikai folyamat a társadalmasodás folyamatának, az emberré válás és emberebbé fejlődés' folyamatának része. Es az emberré lét az első perctől kezdve tartalmazza az élelemről és a legprimitivebb szükségletekről való gondoskodás, a csoport vezetői hatalmának és szervezetének kialakulását, az összetartozás érzetének tudatossá válását s egy közérzetben való szabályozását- teh-t a gazdasági, politikai, socialis és erkölcsi elemeket, vagy részfolyamatokat. Onnan kezdve a társadalmasodás, tehát az emberiség fejlődésének ezen részfolyamatai elválaszthatatlanok, azaz csaK egyes kisebb történelmi eseményeknél választhatók el. És ez az elválasztás akkor is bizonyos mértékig csak theoretikai lehet. Az emberiség fejlődésének, vagy ha úgy tetszik, történelmének nagy tényei és hullámai nem politikaiak, gazdaságiak, socialisak, vagy erkölcsiek külön-külön, hanem egyetemesen emberiek. Ez a mai világkrizis is ilyen egyetemesen emberi. És ezért válik például mindinkább világossá, hogy ez az első sorban gazdaságiakban nyilvánuló crisis nem oldható meg csupán gazdasági eszközökkel. Az európai crisis nem más, nem kevesebb, mint hogy Európa szerepe az emberiség fejlődésének és társadalmasodásának folyamatéban, lényegében megváltozik. Ezt a crisit 400 éves fejlődés készíti elő és teszi
