Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1931-1932

1931.09.14. ünnepélyes tanévnyitó ülés

Európa történetét értettük és irtuk, ez nemcsak érthető, de jogos és logikus is volt. De ezen határok által körülvett életegységen belül dom­borzati kialakulásánál és az általa való adottságánál fogva két különálló ellentétes jellegű életegység van. Nyugateurópa jellege a tagoltság, változatosság, a tenger s az Óceán felé való nyiltság, a Grolf-klima és emberi vonatkozásban is tagoltság, sok nemzet, vál­tozatos gazdasági életformák. Keleteurópában, Oroszországban mindé vonatkozásban több egyformaságot találunk. Európa helyzete az óvilági continens nyugati végén a mérsékelt öv könnyen irtható erdőzónájában és a steppecv folyta­tásában segíti elő a népek ide vándorlását és tömörülését. Tagolt­sága segíti elő úgy a Földközi-tengeri kultúra kifejlődését,mint annak áttevodését az atlanti partra. Elősegíti tehát a gyors fejlő­dést, de a tagoltság segíti elő a népvándorlás-kori népekből s a római provintiából kialakuló államoknak tagozódását és e tagoltság fennmaradását, - a tenger felé való nyíltsága pedig előmozdítja tengerentúli expansi oj át. Mindezen földrajzi tények nem okozói az események ilye­tén bekövetkeztének, a történelem ilyetén lefolyásának, de előmozdítói és sehol a világon hasonló kedvező körülmények megkö­zelítőleg sem állnak fenn ilyenszerü fejlődés létrehozására. Ilyen gyors fejlődésre, ilyen versenyt támasztó differentiálódásra és ilyen, a világ minden részével kapcsoló tengeri nyíltságra. Rövid idő alatt India és Ki na mellett itt teremtenek e körülmények egy harmadik népsürUsógi gócot, de ezt a sürü népességet egyben expansivvá és tagolt hazájában nemzetekre, országokra tagolva versengővé teszik. A tagoltság Európa tizennégy évszázados történelme alatt nem szűnik meg, sőt bizonyos fokig megcsontosodik. Szükségszerűen

Next

/
Oldalképek
Tartalom