Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1930-1931

1930.10.30. 5. rendes ülés

a mezőgazdasági szakosztály helyzetét, amely tanszékek hiányában legfontosabb tárgyait kénytelen külső előadókkal ellát«

ni. E tárgyak részére csakis olyképen tudjuk biztositani a legelőkelőbb képviselőket, ha ezeket legalább is elismerésünk jelével tudjuk honorálni. A magántanárok és előadók nagy sorából csak azt a hármat emeltük ki, akik a legfontosabb tárgyköröket elméletileg és gyakorlatilag ellátva e munkásságukban a legönzetlenebb és legönfeláldozóbb tevékenységet fejtettek ki, amellett, hogy személyiségük a Kart összekapcsolja legjelentősebb mezőgazdasági intézményeinkkel. Természetes, ha Karunknak módjában volna e tanszakok részére tanszéket szervezni,

Karunk is a többi egyetemek álláspontjára helyezkedhetnék és a kitüntetésnek nem volna egyúttal honorációs jellege is.

Steinecker Ferenc teljesen magáévá teszi Szabó Zoltán és Keichenbach Béla indokolásait, minthárom személyiséget a legmelegebben ajánlja a kitüntetésre. A közigazgatási szakosztály jelöltjét is számitásba venni kivánja.

Grosschraid Lajos meggondolandónak tartja, hogy egyszerre négy kitüntetésre tegyünk előterjesztést. Helyesebb volna a számot csökkenteni és a cim megadásában kizárólagosan akadémiai elvet követni, függetlenül attól,hogy az illetők munkásságára Karunknak szüksége van.

Dengl János a maga részéről is csatlakozik a javasolt kitüntetésekhez és nem tartja semmiképen sem aggályosnak, ha egyszerre négy jelöltet terjesztünk elő. A mi Karunk helyzete,a tanszemélyzet csekély létszáma,