Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1929-1930

1929.09.26. 2. rendes ülés

I

Amidőn először foglalom el a Dékán elnöki székét a kari ülésen, első sorban megismétlem itt közvetlenebbül és bensőségesebben kö- szönetemet kartársaim barátságáért. Ez a barátság volt az, amire épit- ve mertem egyáltalán vállalni az idei dékán különlegesen is nehéz tisztét.

Az ünnepi ülésen elmondott megnyitómban sok mindent már elmondtam, azok részére, akik a sorok közt olvasni tudnak, programmot is adtam. E programm lényege, hogy a közgazdaságtudományok egyetemi oktatásának és az e téren való egyetemi kutatás és oktatás legszélesebb kürü fejlődésének útját nyitva kell tartanunk.akár megtörténik a Műegyetemmel való fusio, akár nem.

Az eddigi tárgyalások alapján kartársaim véleményét abban véltem leszűrni, hogy a Műegyetemmel való összekapcsolást nem utasitják el eleve, ellenben csak olyan módon tartják azt lehetőnek, hogy a közgazdaságtudományok egyéb tekintetek által nem korlátolt tanitása továbbra lehetséges legyen. Nem mehetünk tehát át a Műegyetemre a kereskedelmi szak nélkül, amely integráns, fontos része Karunknak, amelynek mész' sze legtöbb a hallgatója és amely — mint élből látjuk — a legnagyobb küzszükséglet.

Ezeket az elveket kivánom a tárgyalásoknál/érvényesíteni és amennyiben ezek nem volnának keresztülvihetők — és meg kell vallanom, eddigi tárgyalásaim alapján ehez alig van reményem — úgy mindé erőmből a Kar önállóságának véglegesitését fogom igyekezni elfogadtatni és biztosíttatni.

Evvel a kérdéssel minden más kérdésünk kapcsolatos, igy el? sorban a tangazdaság, amelyre ugyan a fusio esetén épugy szükség van, mint az önállóság fentartása és kiépítése esetén, de a fusio esetén e vei együtt oldandó meg.

4