Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1928-1929
1928.10.08. ünnepélyes tanévnyitó ülés
-5foka is attól függ, hogy az emberiség tudásbeli kincsét magunk is gyarapitjuk-e. az elmeleti kiképzésnek es az ónálló tudományos kutatásnak e fontosságát a gyakorlati pályák egész sorának fejlődése bizonyltja, különösen az orvosi és mérnöki pálya az, amely e tétel igazságát megerősíti; e pályák magas fejlettségüket egyedül az exact tudományos kutatásnak köszönhetik. A mi magyar mérnökeink pld. messze földre elviszik a magyar mérnöki tudomány magas színvonalának hirót és senkinek sem jut eszébe, hogy a mérnöknél a tudományos elméleti képzettség jelentőségét lekicsinyelje, ngészen hasonlóan vágyónk magyar orvosainknál és állatorvosainknál. Annál különösebb,nogy más gyakorlati pályákon, különösen Hazánk mezőgazdasági köreiben is hol itt,hol ott még mindig felhangzik az a vélemény, hogy a kiképzésben egyedül a gyakorlati ismeretek döntők, az elméletet- amint sokszor hallani - M jobb ha elfelejti a fiatalember ". Pedig a mezőgazdaság épp úgy rászorul az elméleti tudásra, mert épp oly mértékben,mint az orvosi, vagy me'rnöki tudomány, természettudomány okon alapszik, és újabban a mezőgazdasági gyakorlatra nézve a közgazdasági tudományok is nagy jelentőségre tettek szert, a gyakorlat túlbecsülése talán onnan ered, hogy a mezőgazdálkodás tudományos átbuvárlása nem olyan régi, mint a két előbbi pályáé s ezert még ma is sok olyan ember foglalkozik mezőgazdálkodással, aki vagy más pálya képzettségével bir, vagy egyáltalában tanulatlan és csak örökölte ismereteit. Azonban ily egyének vezette üzemek, kivált a mai súlyos viszonyok mellett gyakran,nagy on kevéssé rentábilisak és félő, hogy, na továbbra is meghagyjuk a közvéleményt a” csupán gyakorlat" tévhitében, őstermelő jellegű li 1 ./•
