Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1927-1928
1928.06.23. 20. rendes ülés
_Q_ Mi sem volta természetesebb »minthogy olyan életpálya betöltését, amelyeken a gazdasági élet törvényeinek t alkalmazása az állás fő jellemzője, csak olyanok nyerjenek alkalmazást, akik a közgazdasági képzettséget is megszerezték. Ily mődon bőséges alkalom kinálkoznék arra, hogy a kereskedelmi szakosztály végzett hallgatói is megfelelő elhelyezkedéshez jussanak. Az volna a legideálisabb természetesen, ha minden egyes közgazda olyan hivat ottSággal és képességgel indulna el kezében a diplomával, hogy aj megélhetési forrást tudjon magának teremteni. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy ez az állapot sohasem fog bekövetkezni. Még igy is azonban meg volna a mód a kereskedelmi szakosztály közgazdáinak elhelyezkedésére, ha bizonyos,már elavult fölfogáson és rendszeren változtathatnánk. Ma már minden fontosabb élethivatás betöltése bizonyos kvalifikátió igazolásához van kötve.Magyarországon. Csupán a kereskedelmi vállalatok, aninőnek tekintem én nemcsak a bankokat, takarékokat, nagy vállalatokat, hanem a postát, vasutat és egyéb közlekedő társaságokat, nem köti még a törvény az alkalmazottak előképzettségét illetőleg, ledig a posta és a vz sut elsősorban hivatva volna arra, hogy kereskedelmi szakos okleveles gazdáinknak fölvevőhelye legyen, a részvénytársasági alakulatokra pedig elérkezettnek látszik az idő, hogy ép úgy mint a földbirtokoknál a gazdatiszti törvény, úgy ezek a nagy vagyontkezelő részvény- társaságok fontosabb működési kört betöltő tisztviselői is föltétlenül a kereskedelmi szakosztály okleveles hallgatói közül kerüljenek ki. Ez a természetes fejlődés útja, aminek előbb- utóbb be kell következnie és ennek a megtörténte sok tekintetben bizonyos megnyugvást fog teremteni. Hogy ennek a nagy jelentőségű problemának #/#
