Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1927-1928

1928.06.23. 20. rendes ülés

-3lyéktől ás irányzatoktól, mert annak láte a kői által

fölvetett szükségletben gyökerezik.

Kitűzött céljaimhoz ott kerestem aa alátámasztó

oszlopokat, ahol azokat külső tényezőktől függetlenül föllelhettem.

Mindig az volt a meggyőződésem, hogy minden újszerűség és modernség mellett a hagyományok kialakulása olyan fontos tényező, amivel minden ellenkező felfogással szemben is számolnunk és bizonyos vonatkozásokban a traditio kifejlődését elősegíteni kell. Ebben a tekintetben szerencsés helyzetet találtán, mert igen tisztelt elődeim egy nyomáson járó működése szükségtelenné tette sok tekintetben az uj csapás nyitását és megelégedhettem azzal, hogy a kitaposott utón megmaradjak.

Legfőbb gondom arra irányult, hogy nagy rabecsiilt közvetlen elődeim intentióitól el ne térjek abban az alapvető elvben, hogy az egyetemi autonómia olyan érték, amelyet féltékenyen őrizni és megtartani a dékánnal elsőrendű kötelessége.

Éhnek megfelelően egy pillanatra sem tévesztettem el szem elől a dékán primus inter pares szerepét, ami kötelező abból a szempontból is,hogy a dókán, mint a Kar bizalmának letéteményese, saját akaratát sohasem helyezheti a Kar fölé, működésében mindig a Kar egyetemes érdekei vezetik és fontos ügyekben a Kar nélkül vagy a Kar akarata,vagy törvényes szabályok ellenére nem intézkedhetik.

örömmel vállaltam a dékánnak ezt az alkotmányos jellegű szerepét, mert mindig láttam és éreztem,hogy