Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1923-1924

1924.03.01. 7. rendkívüli ülés

5/.A községenként eltérő nép vezetésében irányadó elvek.

6/.A jászok és kunok jellemzése.

7/.Bernát István dr .közbevető kérdése/A jászok és kunok gazdasági helyzete a jobbágyságo korában.

8/. Bagybirtokok szerepe ,hatása a múltban és ma.

9/.Miért tüzelnek az alföldön szárított trágyával? fii a "kun brikett*?.

10/# ki hozta be a szemtermelést Magyarországra? ll./A haladásra miért fogékonyabb a dunántúli föld- mivés,mint az alföldi ?

12*/ Sgykori vizi gazdálkodás a Jászságban,

13/. 1848- előtti módszer különböző nópfajok közigazgatásában.

14/.A mai rendszer hibái a falu né. ének vezetése és igazgatása terén.

15/,Az alispán és szolgabiró sikeres szociális működésének alapfeltételei. 16/. Mi hozta létre a tanyai rendszert?

17/.Gazdasági szempontból mi az alföld legnagyobb hiánya.

18/.Az alföldi gazdálkodás reformjának irodalma.

19/.A tanyai nép lélek irodalma.

20/Thessedik Sámuel élete é3 működése a falugondozá3 , szakoktatás és g;z dasá* gi haladás terén.

2l/.Thessedik lámuel módszere a gazdasági élet fellendítésében.

22/.Az alföldi nép viselkedése a fásítással szemben.

23/.A& élő fa 3zeretetének meghonosítása.

24/,üernát István dr. közbevető kérdése./Mi okból vált i’he33edik a nép előtt ellenszenvessé? .

25/.Miért gyakori az élőfa pusztítása?

26/.Az alföldi telepítések története.

27/.A fi jk veredés jelentősége é3 szerepe a népmozgalmiakban.

28/. Are kell törekedni a telepítéseknél.

29/.A városba Özonlés ok: 1.

30/.falusi nép kedélyéletének ápolására szolgáló módszerek, eszközök.

31./A népviselet gazdasági é3 erkölcsi jelentősége.

32/.A népdal jelentősége a falu életében.

33/.A káromkodás eredete és terjedésének okai.

II.

Bernát István kérdései a jelölthöz:

34/.az-állam mlkópen alk lmazza a faluval szemben az egyenlőség elvét.

2.