Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1922-1923
1922.09.22. 2. rendes ülés
a magyar tudomány osságnak, a magyar kultúrának és ezzel a nemzet kevés megmaradt kincse egyikének gazdagítását. Tovább szeretnék épiteni ezen az utón teljes önérzettel, jogfeladás nélkül, de Őszinte jóakarattal, kollégiá- lis előzékenységgel és elsősorban a tudomány érdekében és szemmel tartásával. Ezt az érdeket, a tudomány előbbre vitelét, mind jobban fogjuk tudni szolgálni. Hiszen ebben az évben a legjelentősebb lépések egyikét fogjuk tenni elődöm érdeméből akkor, amikor az uj épületünkbe bevonulunk. Mit várhatunk ettől a bevonulástól ? Ez a bevonulás elsősorban Karunk biztonság- érzetét fogja növelni, illetve teljessé tenni. Ha voltak kétkedők Karunk életképessége és fennállása tekintetében, ezek elfognak múlni, vagy jobb meggyőződésre fognak jutni. A közvéleményben és az ifjúságban pedig biztositék lesz arra, hogy mindenki nyugodtan fogja most már gyermekét ezen uj Karra küldeni, nem félve attól, hogy tanulmányait ne tudná ugyanitt befejezni. Meg vagyok győződve, hogy kvantitatív és kvalitativ tekintetben is ez föllendülést fog jelenteni hallgatóságunkban. Az uj épület jelenteni fogja Karunk belső megerősödését, belső életünk intezivitása emelkedni fog, nem fogunk vendégként be- be nézni egy ideiglenes hajlék puszta szobáiba, otthon leszünk és ezáltal többet leszünk együtt és együttműködésünk úgy Karunk belső konszolidációját, mint a tudomány haladását az eszmék kicserélése, egymás munkájának figyelemmel kisérése által szolgálni fogja. Mert az uj épülettől még sokkal többet várok tudományos célból. Várom tőle a tudományos kutatás és a valóban tudományos oktatás föllendülését. Mert intézetek és szemináriumok nélkül nincs tudományos kutatás és nem lehet valóban mélyebb tudományos értékeket nevelni ifjúságunkban. Az az orom és az a szorgos munka, amelyet uj hajlékunk falai között a tudományos apparátus berendezése fog