Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Kereskedelmi Kar - tanácsülések, 1957-1963

1960. május 23.

- 12 Ilyen tömérdek variánst kapnak a hallgatók és az a mi feladatunk utána, hogy a variánsokkal szembeni magatar - tását, ehhez való alkalmazkodását tanitsuk. Ez lehet a gyakorlat célja nem egyéb, az biztos, hogy minden tapasz­talat ezt mutsfc ja, akár 6 hónapig, akár egész évig ilyan gyakorlati munka nem jelent olyan mértékű előkészületet, ami után az egyetemet elhagyva már teljes, tapasztalt munkaerőt jelent a hallgató. Ahhoz sem 6 hónap, se egy esztendő nem elég. Ahhoz általában a népgazdaságban, technikában, az alapanyagiparban ez nem elegendő^ ahhoz, egy sokkal hosszabb érési idő szükséges, de azt, hogy elérjük az ellentéteknek a feloldását, legalább is fel­lazítását, a négy heti üzemi gyakorlatnál kevés, még súlyosabb az után, hogy hallgatóink elhagyják az egye­temet. Csanádi elvtar s beszédére én nem szeretném, hogy abba a feform-tervbe bevelinénk, mert egészen külön prob­léma, hogy az egyetem mennyire alkalmas, mennyire fel­készült, hogyan illetsztehő be az amúgy is szűk keretbe. Nem halihozunk magunk számára megoldhatatlan fel­adatokat, csak emlitem, hogy mennyire megoldhatatlan az esti oktatás, mennyire megoldhatatlan a mérnök-köz­gazdász komolyabb gyakorlati munkája. Ez még egy komoly probléma, aminek megoldásáre javaslatunk nincsen. Ami a tanári oktatást illeti, már említettem, hogy az anya - gi feltételekről gondoskodnunk kell. Ezzel egyetértek, csak iráshiba, vagy elnézés, hogy a tanszékek felsoro­lásánál be kell venni. Verbényi elvtárs vetette fel azt, hogy vannak olyan hallgatók, akik két évet tanultak orosz nyelvet és ázeretnék az oroszt folytatni, nem pedig egy nyugati nyelvet tanulni. Én a magam részéről • / • r ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom