Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Kereskedelmi Kar - tanácsülések, 1957-1963

1960. május 23.

4 désben, hogy az elmélet és a gazdaságpolitikai gya­korlat között milyen arányt kivánunk létrehozni. Az a konkrét javaslatom, hogy a gazdaságpolitikának bi­zonyos mértékben nagyobb súllyal kellene az egyetemen szerepelni, mint az elmúlt időszakban* Ezt alátámasszák a külföldi iskolák is, pl. az NDK. Bulgáriában nagyobb súllyal szerepel a gazdaságpolitika, nemcsak mint ter­vezési szak, hanem a gazdaságpolitikának az elméleti, összefüggéseket tárgyaló része is. Az általános gaz- dasági és az üzemgazdasági szemlét e problematika te­kintetében, hogy mit kell követni, vagy milyen irány­ban lehet eltérni, az az érzésem, hogy az üzemek köz- gazdasági kérdéseiben elsősorban többet kell e kérdés­sel foglalkoznunk. Az általános képzésről egyetértek teljesen a mezőgazdaság területén. A Műszaki Egyetemen valójában az történt, hogy túlságosan speciális a kép­zés, ennek sok hátránya volt. Valójában az életben másirányu képzés szükséges, mert visszafejleszti a speciális képzést. Ami a mezőgazdasági javaslatot illeti, itt nekünk egé­szen más talajon kell hozzá szólni ha szak, vagy egé­szen más, ha nincsen szak, csal; specializáció van. A pénzügy vonalon is érződik a bizonytalanság. Az a tapasztalatunk, hogy a hallgatóknak elég gyenge a po­litikai ismerete. Nagyon komoly problémák vannak az általános műveltség körül. Nem lehet azt mondani, hogy amit felvetünk ez egyszerű dolog, mert a másik oldala is lényeges, ez a három dolog az elmélet és gazdaság- politika aránya az általános gazdasági és üzemi ará­nya, ebben a dologban tudnánk állást foglalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom