Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Kereskedelmi Kar - tanácsülések, 1957-1963
1961. június 26.
3 Az állami vezetés az egész évben részben folyamatosan foglalkozott a Hyelvi Intézetben feliaerült különböző problémákkal. Kgyizben Verbényi és Saabé elvtársak együtt jártak &á- la. Megpróbálták ekkor a kettejük viszonyúban felmerült differenciák okait tisztázni, nem nagy sikerrel. A továbbiak- . ban beszélgetett Verbényi elvtárasai különböző kérdésekről. A tanszék többi dolgozójával ne» érintkezett külön. Rószt- vett a Nyelvi Intézet tanévzáró értekezletén. Ezen kiemelte azt, ami Verbényi elvtárB érdeme, ugyanakkor rámutatott array hogy meggyőzéssel és nem elsősorban adminisztratív módszerekkel kellene vezetni, a tanszék erőit egyesíteni, nem pedig megosztani kellene. A Kari Tanács munkáját korlátozó körülményekkel kapcsolatos megállapítás arra vpnatkozott, hogy sem az Egyetemi Tanácsnak, sem a kűri tanácsoknak nincs különösebb hatáskörük. Más egyetemeken nem ez a helyzet. Nagyon sok helyen például személyi kérdésekben szavzásig megy a dolog, ezzel szemben nálunk n gyón sokszor az Egyetemi Tárnics is csak befejezett dolgokról értesül, ami természetesen megszabja azt, hogy a Kari Tanácsoknak mi lehet a feladata, illetve a lehetősége. A szaktanszékek problémáival kapcsolatban rámutat* érzése szerint a szaktanszékek eredményei ugyanúgy nem kerülnek mindig megfontolásra, mint ahogyan a tudományos munka sem kerül megfelelő módon értékelésre. Elmondja, hogy számos esetben meg sem kérdezik a dékánt, mi a javaslata bizonyos kérdésekben, de ha meg is kérdezik, akkor is olyan felfogás uralkodik, hogy a dékánnak csak javasolás! joga van. Ezzel nem ért egyet. Véleménye szerint a dékán javaslatát általában el kell fogadni. Amennyiben ettől valamilyen rendklvülioknál fogva el akarnak térni, akkor a dékánnal ezt meg kell beszélni, közös nevezőre kell jutni vele. Kreskay elvtársnak a karra vonatkozott az a kérdése, hogy 3
