Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Ipari Kar - tanácsülések, 1960-1961
1961. február 3.
Ó3 csoportosítás, adatok elemzése a tanult statisztikai és számviteli elemzési módszerek felhasználásával» következtetések levonása» azok vitában való megvédése/. A szemináriumi munka alapjává az Írásbeliséget kell terülünk, hogy a hallgatók fogalmazási készségét, szerkesztőképességét fejlesszük, a szemináriumok jellegének ezen az általános meghatározáson belül tárgyanként különbözőnek kell lennie. A ’’Pénzügy és hitel elmélete" .c. tárgy szemináriumának fő feladata, hogy a marxizmus klasszikusainak a pénzügyi kategóriákról szóló munkáit a hallgatók feldolgozzák, s hogy annak alapján képesek legyenek a polgári nézetek kritikus kezelésére. A "Pénzforgalom és hitel", valamint a "Iíöltségvetés és vállalati finanszirozás" c. tárgyak szemináriumain viszont az aktuális pénzügyi politikai és szervezési kérdések megoldási módszereiben kell a hallgatóknak jártasságot szerezniük. /Pl. megvizsgálják egy-ogy pénzügyi intézkedés valóságos hatását ügy vállalat munkájára, stb./. A gyakorlatok feladata bizonyos eljárási módok begyakorlása annak érdekében, hogy azok készséggé váljanak. b. / A konkrét arányokat előadás és szeminárium között fentebb már tárgyaltuk. c. / A beszámoltatás egyes formainak helye és legcélszerűbb rendszere a szakképzésben. Az a vélemény alakult ki, hogy a beszámoltatásban nagyobb szerepet kell juttatni az Írásbeliségnek. Helyes volna, ha a III. és IV. évfolyamon a hallgatók valamelyik szaktárgyukból szak- dolgozatot készítenének és a beszámoltatás ennek a szakdolgozatnak a megvédéséből állna az illető tárgyból. Ugyanabból a tárgyból csak 1 szakdolgozatot íratnánk, s ez biztosítaná, hogy két szaktárgyból Írna dolgozatot a hallgató egyetemi évei alatt. Szakdolgozatot csak a főtárgyak témaköréből választhatnának a hallgatók. Az egyik szak- dolgozat képezné az alapját a diplomamunka elkészítésének. Az Írásbeli beszámoltatást előkészítené a szemináriumi munka során fokozottan érvényesített írásbeliség. W Az a vélemény, hogy szemináriumos tárgyakból nem szükséges félévi vizsgát tenni. Félévkor a hallgató ezekből a tárgyakból csak aláírást kapna, amelynek feltétele 1./ a .szemináriumi dolgozat elkészítése, 2./ a szemináriumi vitákon való aktiv részvétel. Az államvizsga tárgyösszetételét meg kell változtatni. A képzés megváltozott jellegére való tekintettel kívánatos, hogy a hallgatók diplomamunkát készítsenek üzemi gyakorlatuk tárgyköréből s a diplomamunka megvédése során összevont vizsgát tegyenek a 3 fenti főtárgy, továbbá az általuk választott fakultativ tárgy összevont anyagából. Az összevont államvizsgaanyag azonban nem ölelheti fel a felsorolt tantárgyak teljes tananyagát, hanem azoknak válogatott, legfontosabb fejezeteit, s az azokra vonatkozó irodalmat. Ugyanez a rendszer volna ajánlatos akkor is, ha nem kerülne gór diplomamunka megvédésére. Felmerült az a gondolat is, hogy az államvizsga szakmai részébe be kell foglalni az ipar- vállalati tervezés é,j szervezés önköltség-tervezési, a könyvvitel kalkuláció és elemzési részét is, az előbb említett szaktárgyak államvizs- gaanyagának egyidejü csokkéntősével.- 7 • / • 51/50/1961.
