Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Ipari Kar - tanácsülések, 1959-1960
1960. május 13.
E_ lj t e r ,j e s z t é s az Ipari Kar Tanács áthoz Tárgy; A szakbizottsági munka koordinálásának egyes kérdései Egyetemünkön folyamatban van a főiskolai reform téziseinek megvitatása és párhuzamosan több szakbizottság foglalkozik egyes szakok, illetve tanszékek felülvizsgálatával és az oktató-nevelő munkának a főiskolai reform szellemében történő megjavításával, a színvonal emelésével, a tananyagokkal, a tantervvel, beszámolási módszerekkel, magának a szaknak 'helyzetével és a specializációkkal, stb, Több szakbizottság munkája már jelentősen elői*ehaladt és a munka során felmerültek egyes olyan kérdések, amelyeknek előzetes megvitatása részben karon belül, részben egyetemi viszonylatban kívánatos, annak érdekében, hogy a szakbizottságok munkája helyes irányban folytatódjék és a különböző szakbizottságok ne tegyenek olyan egymásnak gyökeresen ellentmondó javaslatokat, amelyeknek összeegyeztetése később jelentős nehézségeket okozna és igy előidézője lehetne a munka lezárása elhúzódásának is , A Karú Tanács határozata értelmében javaslatot' teszek az a- lant felsorolt kérdések megvitatására. 1./ A szakbizottsági irányelvek szerint tisztázni kell a szak helyét a közgazdászképzésben. Ez a feladat helyesen és•egyértelműen csak -úgy végezhető el, ha előzetesen tájékozódva vagyunk az Egyetem álláspontjáról a szakok /és részben specializációk/ összességére vonatkozólag is egyetemi méretekben. Ismerni kellene a megmaradó, /esetleg létesítendő uj/ szakokat és azok szervezésének és működésének alapvető célkitűzéseit. Jelenleg a szakosítás részben a területi elv, részben más elvek szerint történik. A területi elv alapján egyértelmű az ipar-, belker-, külker- szak helyzete és hasonlóképpen világos lenne - felállítás esetén - a mezőgazdasági- és a közlekedési szak helyzete is. Jelenleg azonban vans altalános szak, pénzügyi szak, továbbá lényegében szaknak tekintendő a gazdaságföldrajzi és a számviteli specializáció is. Ez utóbbiak csupán formailag specializációk, a valóságban szakok. Határozat van terv-matematikai szak felállítására is. A szakok száma és jellege azért nagy fontosságú, mert ez befolyásolja az egy-egy szakra beiskolázottak számat és igy a szakon belüli esetleges specializációt is. Kívánatos lenne tisztázni, hogy az egyes szakok milyen területre és munkakörökre•képeznek ki közgazdászokat, mert jelenleg ugyan392/3o/196o
