Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Általános Közgazdasági Kar - tanácsülések, 1962-1963
1963. június 24.
- 7 leterhelvef mert a vizsgaidőszak elég nekik ahhoz, hogy felkészüljenek. A tdk-n tudnak dolgoznak, jut idejük, hisz csak a vizsgaidőszakban tanulnak. Persze nemcsak ilyen módon kellene biztosítani hallgatóink önálló nevelését, mélyebb szakképzését. A felvételek problémába. Ezer emberből kell válogatni, ami azt jelenti, hogy majdnem mindenkit, aki megfelel fel kell venni, amely egy általános szinvonal—csökkenéshez fog vezetni, és lesz egy nagy lemorzsolódás. Fel kellene mérni, hogy nem lehetne-e kevesebbet felvenni, akik azután ténylegesen megállják a helyüket. Nyilas elvtárs javaslatát felveti, amikor azt tárgyalja, hogy az egyetem saját maga foglalkozzék azzal, hogy mennyi képzésre van szükség. A Tervhivatallal kellene beszélni, hogy az Egyetem elvállalná valamilyen fel adaként a közgazdasági szükséglet felmérését országon mérték - ben és perspektívában. Történtek már bizonyosan ilyen számítások, amelyek persze még nem megnyugtatóak. A tényleges közgazdász-igény nagyon viszonylagos. Még máig sem alakult ki kategorikusan az a határ, ahová koz azdászok kellenek, 13oo fő évenként ez nagyon sok. Volt már erre példa, hogy az egyetemi végzettségűek rossz helyekre kerültek és most megint ez elé tekinthetünk. A Tervtanszéknek van lehetősége, hogy ezt felmérje. A külföldi hallgatók problémája. Nő a külföldi hallgatók létszáma, ha nem is nagy számmal, ami felvet egy sor problémát. Az osztályozással kapcsolatos problémákat például. Rendkívül reális az, hogy sok külföldi hallgató egs-re és közepesre vizsgázik politikai gazdaságtanból, viszont rendkívül nyugtalanító, hogy ezek az emberek jelesre mennek Filozófiából. Nehezen elképzelhető, hogy ilyen nagy különbségek lennének. Az egyik tanszéken figyelembe veszik a proletár-szoiidaiíítást, a másikon pedig nem. Ezek a hallagatók ezek alapján osztályozzák azután a tanszékeket. Minden segítséget adjunk meg nekik, de az osztályozásnál ne legyünk liberálisak, mert ezzel a hallgatóknak és a tanszéknek is kart teszünk. László Imre. Egy alapvető okot lát abban, hogy az alapelvek valóban nincsenek tisztázva és ezek az alapelvek nemcsak az egyetemet érintik. Ha ezek tisztázásra kerülnek, akkor sem valósitjük heg helyesen őket. A lótszám-megállapitás - amikor a főiskolai reform megvalósításáról van szó, akkor a közgazdászokat is meg kellene kérdezni, mert az sok olyan jellegű problémát jelent, amely gazdasági problémával vai összefüggésben. Mi látjuk a problémákat és szívesen segítünk benne. Ezt felajáljuk és többet nem thetünk ezzel kapcsolatbem. sia ajyarországon problémák vannak a gazdasági szakember és a közgazdász—képzésben. Aki ezt tagadja, az nem ismeri őket, vagy nem mer# a problémával szembenézni. László elvuárs 3 éven keresztül ezt felveti minden fórumnál. Foglalkozunk ugyanis a gazdasági szakemberek képzésével a főiskolai rendszer, az egyetemi rendszer, és a tanfolyamok rendszere keretében. Erre válaszokat nem kaptunk és elszomoi'itó, mert ez soha nem kerül tisztázásra. Megemlíti, hogy a levelező hallgatók tömegesen jönnek, hogy számítsuk be a különböző tanfolyamok eredményeit és van olyan miniszter, pM rá- ko&y a béreimet támogatja és a jegyeket számítsuk be. A különböző főiskolák jegyzetei nincsenek biztosítva és ezek hozzánk jönnek kérni. A mi egyetemünk oktatói ezeken a különböző helyeken órákat tartanak és vizsgáztatnak. Hozzá kell szólni ezekhez a problémákhoz. Ilyen problémák
