Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Általános Közgazdasági Kar - tanácsülések, 1962-1963
1963. március 6.
4 — a gazdaság? óidrajz, a jogi ismeretek, alternativ mezőgazdasági Ismeretek és az 1945. előtti gazdaságtörténet óraszámának a terhére kell megvalósítani. A felső évfolyamokon szakonként - fi gyelembevéve sz egyetem egész oktatási tervét - meg kellene vizsgálni, hogy mely tárgyak előadását lehetne az óraterhelésből kiiktatni és mely tárgyak órakeretét volna kívánatos bővíteni. / , Valamennyi oktatásra kerülő tárgynál felül kellene vizsgálni az előadások és szemináriumok arányát, lehetőleg növelni kell a konzultatív szemináriumi foglalkozásokat. Pl. népgazdaság tervezéséből a levelező tagozaton előadások helyett, vagy azok többsége helyett, célszerű lenne konzultatív, összefoglaló szemináriumokat tartani. Az arányflráltíiztatások ma elsősorban a személyi feltételek oldaláról lehetnek akadályai. Viszont az esti- és levelező oktatás javítása terén ez a megoldás hozná a legnagyobb eredményt . 3/ Célszerű lenne kötetlenebb vizsgarendet bevezetni egyetemünkön. Ennek megfelelően a vizsgaidőszak alatti kötelező vizsgázást olyan tárgyakra kellene korlátozni, amelyek szervesen egymásra épülnek és amelyekből rendszeres évközi foglalkozások vannak. Pl, politikai gazdasá tan, népgazdaság tervezése, elmélettörténet, matematika, statisztika, számvitel,. Számos tárgynál - pl, mezőgazdasági ismeretek, s nem szakos hallgatók részére egyes ágazati gazdaságtanok, jog, gazdaság?öldrsjz, gazdaságtörténet -'szabad vizsgalehetőséget kellene biztosítani. Lehetővé kellene tenni pl. ezekből a tárgyakból, hogy a hallgatók bármelyik hónapban vizsgázzanak a félévfen belül a tanszékek által kijelölt vizsganapokon. Régi tapasztalat, hogy a hallgatók nem tanulnak minden tárgyat folyamatosan. Eredményesebb megoldás lehet, ha a hallgatók a vizsgaidő- szak előtt vizsgáznak, mintha engedéllyel, vagy engedély nélkül a következő félévben rakják le vizsgáikat. Ennek alapján fe vizsgabeosztást - a tanulmányi szabadság ésszerű felhasználása mellett - állami munkáikkal is sokkal inkább össze tudnák hangolni. A szabadabb vizsgarend meg- valósitásának természetesen elengedhetetlen feltétele, hogy a leoké könyvek lezárása, a hallgatók anyakönyvezése, a .tandíjbefizetés a jelenlegitől eltérő formában történjen. Jelenleg e tekintetben ellentétes helyzet van. 3/ Meg kellene változtatni a kötelező irodalom adásának jelenlegi gyakorlatát is. Azon túlmenően, hogy továbbra sem szükséges minden tá**ry~ ból kötelező irodalmat adni, a tananyagokhoz kaposoludó kötelező irodalmat is konoentr élni kell. A lehetőségekhez képest csökkenteni kell az egyes tansnyagfejfezatekhez megadott cikkek, könyvrészletek arányát és egyben növelni kell a tudományághoz kapcsolódó - az utóbbi években megjelent - alapvető /standard/ müvek súlyát. A cikkekben, könyvrészietekben szereplő problémákat részben az előadásokba kell beépíteni, részben pedig a szemináriumvezető ismertesse ezeket szemináriumi foglalkozásokon, a hallgatók ezeket az ismertetéseket jegyzeteljék és ennek megfelelően kérjék számon tőlük a vizsgán. Az alapvető müvek feldolgozásának módszeréhez, irányelveihez a tanszék adjon szempontokat Írásban, vagy sz°ban a halig tóknak. A kötelező irodalom ilyen megváltoztatása sok tekintetben pótolná a délelőtti hallgatók alternativen választott szakszemináriumait. Ezzel is közelebb kerülhetne egymáshoz a két tagozaton folyó oktatás. Célszerű lenne, ha a hallgatók e könyvek feldolgozásából beszámoló dolgozatot imának. Ezzel talán ki lehetne fejleszteni a hallgatókban olvan készségeket is, hogy egy-egy könyvet valamilyen szempontból fel tudjanak dolgozni. A délelőtti hallgatok részére tartott szakszemináriumok is igazolják, hogy még IV. éves hallgatóinkban sincsenek ilyen készségek.
