Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Általános Közgazdasági Kar - tanácsülések, 1962-1963

1963. március 6.

Az ostl-levelezö oktatás tapasztalatai és továbbfejlesztégének feladadatal.

Egyetemünk hallgat óinak /délelőtti, esti- és levelező/ összlétsza- ma 1963, novemberében 3489 fő volt. Ezen belül az esti- és levelező hallgatók létszáma 1 863 fő, az Általános Karhoz 1 138 hallgató tartozott, ebből az esti- és levelező tagozaton 617 fő /317 esti és 500 levelező/'' tanult. Az esti és levelező hallgatók az egyetem összes hallgatóinak mintegy 53 ^-át,. te iltalánde’ Karhoz tartozó hallgatóknak mintegy 5-4 £>-át teszik ki. Tehát hallgatóink több mint fele az esti- és levelező tagozaton tanul, A Jövőben is számolhatunk az esti és levelező hallgatók nagy - sőt növekvő - létszámúval és a jelenlegihez hasonló arányával. Következésképpen az *sti és levelező hallgatók képzése a délelőtti hallgatók képzésével azonos jelentőségű feladatot és felelősséget jelent,

E hallgatók oktatása azonban több tekintetben komplikáltabb feladatok megoldass, elé is állítja egyetemünket.

Természetesen az esti- és levelező oktatás tartalmi problémáinak a megoldása döntően az egyetemi oktatás egésze tartalmi problémáinak a megoldásától függ. Ilyen pl. a .szilárd korszerű tananyagok kialakítása, hosszabb időszakon keresztül használható, nem túlzott terjedelmű tankönyvek megírásai az oktatáson belül az alapozó ismereteket nyújtó tananyagok súlyának növelése; a szocializmussal kapcsolatos problémák további fokozott előtérbe állitása, a népgazdasági, sőt nemzetkÖHÜ öoe&e- függésekben való gondokodás készségének kialakítása és ^fe jlesztése, Az említetteknek - és ezekkel kapcsolatos további problémáknak - a reform- munkák keretében való me^ldása megoldja az esti- és levelező oktatás ilyen természetű problémait is. éppen az említettek miatt, a jövőben is alapkövetelménynek kell tekinteni^ hogy a délelőtti, illetve az esti- ' és levelező tagozaton azcnos tartalmú tananyagok képezzék sz'_ oktatás ' alapját, ?Az azonos tananyagok tanítását tehát nem öttói kell függővé tennünk",' hogy a tanszékek jelenlegi, illetve jövőbeni terhelésük mellett tudnák-e külön tananyagot készíteni az esti, illetve a levelező oktatás számára/. \ •

Minthogy az egyetem a délelőtti, illetve az ^eti- és levelező hallgatóiénak azonos értékű diplomát ad, törekedni kell arra is, hogy azonos vizsgakövetelményeket támasszunk mindhárom oktatási formában és a lehetőségekhez képest azonosan kedvező feltételeket teremtsünk a tanuláshoz is, A vizsgakövetelményeket illetően - tapasztalataink szerint - általában ninosenek problémák, a lehetőségek oldaláról azonban mér több probléma merül fel. Ezek közül a lényegesebbek a következők:

1,/ A kötött foglalkozások órakerete különböző, A délelőtti hallgatóknál - az V, évfolyamtól eltekintve - a kötelező órák száma szakoktól és évfolyamoktól függően 20-30 között mozog. Az esti hallgatóknál átlagban heti 8 óra, s vidéki hallgatók félévenként 3 alkalommal Jönnek fel és egy-c.gy alkalommal 16 óra a részükre biztosított foglalkozás. Ez heti átlagban hozzávetőlegesen 3,4 óra foglalkozásnak felel meg. Még abban az esetben is, ha,: a délelőtti hallgatók óraterhelése a jövőben csökken, a különbségek/a két tagozat között jele ntősek lesznek,

2, / Az Gstl— és levélező hallgatók oktatása a kötelezően előirt tantárgyakra korlátozódik. Különböző szakszemináriumok, alternativ tárgyak felvételére jelenleg nincs lehetőségük. Ha a jelenlegi oktatási elképzelést a jövőben is fenntartjuk, akkor a különbségek még nagyobbak# lesznek a délelőtti hallgatók oktatásában nő az alternativ tárgyak szama.

3, / A nyelvtanulás tekintetében is különbségek vannak, A karunkhoz tartozó esti- és levelező hallgatóknak nincs kötelező nyelvtanulás.

Az általános szakon is meg kellett szüntetni, mert emiatt sokan átmentek más szakra. Kiváltkép a vidéki hallgatók esetében jelentett a nyelv- tanulás 'nagy problémát,

. / ♦ \ ;

145/1953/ílt,Kér, 20. pld.